A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

az egyik tulajdonosával. A gyolcs ujjú ingváll akkor is rajta volt. És kérdés nélkül azt kezdte előttem bizonygatni, hogy azért szereti ezt a fajta ingvállat, mert téli időben (!) melegebb, mint a „tiszta" gyolcs ingváll. Gyolcs ingválluk is van azonban jócskán az idősebb asszonyoknak. Ezen azonban nincs semmiféle díszpánt. Lakatos ujjas és ruha. Régi ruhadarabok. Van bennük posztó is, selyem is. A posztó világosabb színű: zöld vagy barna. A selyem egészen sötét: fekete. Amaz kockás is, gyári hímzett virágos is. Emez vak virágos (33. kép). Mint a címszavakkal is kifejezésre juttattam: Van ujjas- és szoknyarésze. Az ujjasrész a különlegesebb benne. Ennek is a hátsó része. Nem a pászossága miatt. (Mert az ujjas maga pászos.) Hanem a derékon aluli szabásmódja és díszítése miatt. Derékon alul ugyanis kettős kis hajtása <hólja) van. A két hajtást együtt „szembehajtásnak" mondják. Az ujjashoz való viszonya miatt pedig még „kis aljnak" is mondják. Fölötte egy kis „masli" (csokor) rátét van. (Közepén „átkötője" is van.) Mégsem máslisnak nevezik az ujjast, hanem „lakatosnak". El lehet gondolkozni azon, hogy vajon azért-e, mert a hólt lezárja? Vagy azért, mert a dísznek hozzá nem értő kezek közt lakat lett a formája (XXX. tábla 1). Világosabban a fiatalok régi viseleténél: XXXIV. tábla.). Az ujjas egyébként „sonkaujjú". Ujja végén „farkasfogas". Felette fekete bársonypántos. (Utóbbi a mai ráncos ujjasnak is dísze!) Az ujjas alja ugyancsak farkasfogas és bársonypántos. Nagyobb tájékoztatásra megjegyzem itt azt, hogy a hatvan éven felüli asszonyok más életszakaszaiban mások voltak a lakatos ujjasnak a színei. Frissebbek. És ezek a színek — akár a mai nagylányok ráncos ujjas viseleténél — meghatározták a lakatos ujjas használati (viselési) rendjét. A gyári hímzettvirágos, kockás, piros posztó lakatos ujjas így lett hónap második vasárnapi nagylányos öltözetté. A hímzettvirágos, kockás zöld posztó lakatos ujjas pedig így lett hónap negyedik vasárnapi nagylányokat illető öltözetté. És ezek mindegyikénél kialakult egy-egy keszkenő viselési módszer. Ha ezekről itt nem tudtam vagy nem akartam volna írni, a ráncos ujjas mai ajaki divatjához kapcsolódó öltözködési szabályokat az ujjassal együttesen átplántált öltözködési szabályoknak lehetne mondanunk. Talán még annyit: A lakatos ujjas béléses. így hűvösebb időben használják. Ráncos ujjas és ruha (szoknya). Anyaga selyem, szövet, parhet vagy karton. Alapszíne fekete. A selyem mintája csíkos-vakvirágos. Egyebeké kockás. Díszei: az ujjas ujján és alján farkasfog és bársonypánt. Nemkülönben a szoknya alján is (XXIX. tábla 2). Rekli. Anyaga könnyebb fajta nyári anyag. Ennek fekete a színe. Mintái a vakvirágos vagy kockás. Díszei a ráncos ujjas díszei. Kerek kötő és sure. Az első anyaga glott. A másodiké kékfestő. Színük fekete, illetve kék. A glott ünnepi. A kékfestő hétköznapi. Keszkenő. Anyaga ternó vagy- szövet. Színe fekete. Mintái a esetlegesen fekete selyemcsík. A ternó ünnepi. A szövet ünnepi is, viselő is. Kázsmér nyakbavaló. Kender kendő. Selyem nyakbavaló. Valamennyiről szó volt már. Mint ezt a korosztályt érdeklő dolgot, megemlítem itt azt, hogy a jobb módúaknái lehet kékvirágos kázsmér nyakba valót is találni 167