A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

Hosszú ing. Az előbbiekben már ismertetett formától annyi eltérés van, hogy ennek a korosztálynak az inge már rövid ujjú és a mizlije már különálló és gombos. Kantus. (Ruha és viganó is.) Hat éves korig olyanféle, mint a fiatalabb korosztályhoz tartozó gyermekeknél láttuk. (Lássuk ott!) Hat éves korban azonban, — az első áldozás alkalmával — különleges kantust kapnak. Ennek az anyaga vakvirágos fehér selyem. S a díszítése(!) nagyjából hasonlít a menyasszonyok ruhájának a díszítéséhez. Felső része ráncos. Ujján csipke, „pántlikalyukba" (pántlika pántsorozatba) húzott piros pántlika, díszpánt és felvarrt zöld pántlika sorakoznak. Alján felvarrásokkal piros és zöld pántlika. A pántlikák színei a köztük üresen hagyott fehér ruhaszínnel nemzetiszínt adnak ki (28. kép és XVIII. tábla 1,2). Kerek kötő. (Derékig érő kötő.) Már négy éven túl hordják. Anyaga változatos. Ami adódik. Színe a kantus színével nem egyezik. Ha a kantus színe piros, a kerek kötőé kék. És persze virágos. Az első áldozáshoz megintcsak „nagyos" kerek kötőt kap a gyermek. „Szőrkötőt". (Ez egy szövetféleség!) Piros színű. A kötő fent (a deréknál) ráncos. Gallérja és megkötője van. („Madzag"!) Ezt bokrára kötik. A kötő alul fekete csipkés és felvarrásos. Már itt is érvényesül az a szabály, hogy a kötőnek egy ujjnyival rövidebbnek kell lennie, mint a ruhának. Kázsmér nyakbavaló és sály. Mint az előző korosztálynál. Keszkenő. Fehér alapú, varrott rózsás. (Ezt maguk is kivarrják.) Esetleg piros szélű piros virágú fehér keszkenőt kötnek. Harisnya, harisnyakötő és cipő. Mint az előző korosztálynál. Kapca. Vászon vagy parhet. Csizma. Borjúbőr. Bélelt. Kemény szárú. Hidegebb időben húzzák fel. Hajviselet. Pántlika. Hatéves korig pacsirtakontyos-pántlikás hajviselet van szokásban. Első áldozás alkalmával (amely, mint már tudjuk, hat éves korban szokott elkövetkezni) már két ágba fonják és „koszoróba" rakják a gyermek haját. Akárcsak a menyasszonyét. A koszoróbarakásnál megintcsak használnak pántlikát (XVII. tábla 1). Menyasszonyi koszoró. Első áldozás és első pócsi búcsú alkalmával éppen úgy menyasszonyi koszorót tesznek a lánygyermek fejére, mint a menyasszonyéra (XVIII. tábla 2). Ékszer. Gránát. Üvegből készült. Ezüst színű. Madzagra van fűzve. Tizenkét éves korig csak módosabb lánygyermekek viselik. Ezek azonban még csak két „szerrel" teszik a nyakukba. Hátsó részére zöld pántlikát kötnek. Ez két ágban lóg a hátukon. ae) Ruhadarabok, ruhadíszek és ezek használata tizenkét éves kortól húsz éves korig. (Tehát nagy lány korban!) Bugyi. Gyolcsból készül. Rövid szárú. Csak gabonacséplés közben veszik fel. Ingalj. (Itt-ott pendelynek is mondják.) Vászonból készül. Ez az anyag jól kitartja a fölötte levő ruhát. Benne „farosabbnak" (vastagabbnak) látszik a lány. Az ilyet szebbnek tartják a vékonynál. Pamutos kendervászonból és gyolcsból is próbálták készíteni. De nem váltak be. Különösen nem vált be a gyolcs. A belőle készült ingalj menés közben a lábára fonódott a lánynak. Egy ingaljhoz négy szél vásznat használnak Fent beráncolják. Gal151