A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

AZ AJAKI NÉPVISELET BEVEZETÉS Tanulmányomban a Szabolcs-Szatmár megyei Ajak község népviseletét fogom leírni. Ez a viselet már a néprajz megyénken kívül élő barátai előtt sem lehet egészen ismeretlen: Az 1939. évben már foglalkoztam vele egy rövid néprajzi cikkemben. A cikknek ugyancsak „Az ajaki népviselet" volt a címe.

1 Ez az ismertetés még egészen vázlatos volt. Megjelentetési körülményei úgy alakultak, hogy a viselet kimerítő leírását nem tudtam benne adni. Az ajaki viseletről rajtam kívül eddig senki sem írt, pedig „Szabolcs vármegye monográfiájában" az élő, nevezetesebb szabolcsi viseletekkel foglalkoztak.

2 Tanulmányom anyagát négy részre osztom. Az első részben Ajak község vázlatos ismertetését adom. A másodikban az ajaki élő népviseletről írok. A harmadikban az ajaki viselet történetéről. A negyedikben pedig az ajaki viselet kezdeteiről.

3 I. AJAK KÖZSÉG VÁZLATOS ISMERTETÉSE Ajak község Szabolcs-Szatmár megye északi részében, Kisvárda, Anarcs, Gyulaháza, Nyírtas, Pátroha és Rétközberencs községek szomszédságában fekszik. Területe 4301 kataszteri hold. A község neve magyar. Annak egy 1424. évből idézett helyneve, — az „Ayakastho" (Ajakas-tó) — szerint egy nagy halászépítmény közelében kellett felépülnie. A halászépítménynek az e tájon valaha szokásban volt „vésznek" kellett lennie. Ezeket pedig köztudomásúlag egy-egy tónak az összeszűkülő helyére, esetleg a kifolyására készítgették. Szó sem lehet arról, hogy egy építménnyel ellátott tóösszeszűkülés vagy kifolyás ki nem válthatta volna egy településnek, — a szóban levő Ajaknak — a nevét.

4 1 Vármegyei szociográfiák. Szabolcs vármegye. Szerkesztette Dienes István. Budapest, 1939. év 234—237. lapok. 2 Kálnay László: Szabolcs vármegye népe: Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye című kötet. Budapest 1900, 160—182. lapok. 3 Jelen tanulmányoimat voltaképpen az 1954. évben írtam meg, s adtam be a Magyar Tudományos Akadémia élő népviseleti pályázatára. Ott II. díjjal jutalmazták, de kiadására mindmáig nem került sor. Azóta néhány helyen változtattam rajta. 4 Szamota István—Zolnai Gyula, Magyar oklevél szótár. Budapest, 1902—1906, 10. hasáb: 1424: Ad quendam lacum Ayakastho vocatum.) A leleszi Konvent Levéltára. Metales Szabolcs, 36.) 141 1 •