A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Szabó László: Cibi del Venerdi Santo e di Pasque a Tiszahát nel comitato di Bereg

II. réteg étkezésének változását ekkor már a hagyomány is szentesítette. Új hagyományok alakultak ki, melyek ekkor már az életforma szerves részévé váltak. E hagyománnyá vált újításokat a III. réteg könnyebben átvehette, de csak akkor, amikor erre a kellő anyagi fedezete megvolt. Már a második világháború előtt is találkozunk szórványosan olyan jelenséggel, hogy a III. réteg is megkísérelte a sütemények, torták készítését. Ezek a szórványosan jelentkező próbálkozások csak kellő anyagi bázis mellett válhattak társadalmivá. A cigányok kivetett rétege és a falu lakosai között mély szakadék volt. Alacsony gazdasági helyzetük nem is engedte, hogy ilyen nagy anyagi erőt megmozgató téren, mint az ünnepi táplálkozás, szokásokat alakíthassanak ki maguknak. Ez csak akkor következhetett be, amikor anyagi helyzetük viszonylag javult. Környezetük legújabb szokásait vették át, hiszen nem kötötte őket a hagyomány. Űj étrendjükbe csak azokat az ételeket vették fel, amelyeket a falubeliek ekkor készítettek (tészta és tortafélék). A Tiszahát böjti és ünnepi táplálkozása három korszakon keresztül a különböző társadalmi rétegeknél eltérést mutat. A hagyományoktól legkevésbé kötött I. réteg közvetítette, városok hiányában a falusi értelmiségtől érkező hatásokat, a falu paraszti lakossága felé. Ez a hatás azonban csak lassan terjedhetett el a közösségben, mert az egyes társadalmi rétegek más-más anyagi feltételek között éltek, s a hagyományok is különböző módon kötötték őket. Az ünnepi étkezés terén elsősorban az egyes rétegek anyagi állapota szabta meg a fejlődés ütemét, ezért az anyagilag egymástól távolabb álló rétegek csak nagyobb idő elteltével követték egymást. Kétségtelen, hogy a III. réteg nagyobbfokú lemaradásának egyik oka, az 1920/30-as évek alacsony gazdasági szintje volt. Ezért próbálkoztak csak, ha szórványosan is, az 1940-es évek elején a költségesebb tortafélék készítésével. A döntő fordulat csak a földosztás biztosította magasabb gazdasági szinten következhetett be. A III. réteg újítása (sültek, mártások) ezért csak a rendelkezésre álló nyersanyagok készítésmódjában jelentkezhetett, mivel ez nem járt anyagi áldozattal. A böjti étkezés terén inkább a polgárosultabb rétegekhez való viszony és a hagyományok erőssége volt a döntő. Itt a III. réteg, mely a legjobban ragaszkodott a hagyományokhoz nem is léphetett fel kezdeményező erőként. Szabó László CIBI DEL VENERDI SANTO E DI PASQUE A TISZAHÁT NEL COMITATO DI BEREG L' autore esamina quali erano i cibi tradizionali di magro e di Pasque nel paese di Tiszahát, in quella parte del comitato di Bereg che appartiene aH'Üngheria. In questa regioné la popolazione ungherese, uniformemente calvinista, nelle sue abitudini religiose e nel suo modo di vivere si mantiene in uno stati un poco antiquato. In confronto al resto del paese il Tiszahát ё rimasto un poco indietro con il suo sviluppo borghese; le cause di questo conservatismo sono da ricercarsi in prima linea nell'isolamento di questa regioné. Nella popolazione si possono constatere quattro gruppi principali, 138