A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Csallány Dezső: A székely–magyar rovásírás emlékei

(3. sor): 5. K4

e

ji Sz

é

k4 T

a

más irtán v

szt, S&Pm-bék császár 6. it4árt

á

b

a

n száz lovas*al. Eltér az olvasat a következőkben: A „királyöt" megoldás nem helytálló (1. sor), mert az utolsó rovásjel nem t, hanem zs vagy nt ligatúra. Az utolsó két rovásjelet a szóban „öf" helyett ó'sz-nek lehetne értelmezni, mivel Marsigli az ábécéjében a zs-jel hangértékét esz-nek tüntette fel. Mivel a konstantinápolyi felirat sorvezetése eredetileg balról jobbra haladt, így lehetőség nyílt arra, hogy a zs jel helyett, megfordítva, sz hangértéket vegyünk alapul, „öt k

e

v

e

t

é

t" helyett ősz k

e

v

e

t

é

t olvasva. Sebestyén Gyula által közölt adatokból ki is derül, hogy Bélai Barnabás követ csakugyan ősz volt az említett követjárás idején. Öt követről pedig az adott időben nincs szó. Azonban egy másik, helyesebbnek látszó megoldás is kínálkozik, „királyöt", királyősz helyett királybánt olvasva. Az ö rovásjele csak árnyalatban különbözött a b jel alakjától (ld. Bílaji nevében), így pontatlanság esetén könnyen megcserélhették. Ugyanígy a zs rovásjel az ant, nt ligatúra jelével téveszthető össze (Székelyderzs, Marsigli, Telegdi). A szöveg annyira kezdetleges helyesírású, hogy ezt tekintve, az nt, ant ligatúra alkalmazása mellett a királybánt (királybán) olvasat nemcsak helyes, hanem ésszerű is, mert a történeti adatok tanúsága szerint Bélai Barnabás követ az 1504. évben már szörényi bán volt.

65 Az e

szt szó többször is előfordul a feliratban, tehát íf

f-nek semmiféleképpen sem olvasható. A „váratt^a" szó szintén helytelen, mert kétségen kívül a szó i-vel kezdődik, a többi rész pedig szabályosan olvasható összevonásokból tevődött össze, olvasata így i

tt

tartaccsák, itt tartatják helyett, amely bizonyára akkoriban használatos népi kifejezési mód volt, amire a feliratban lépten-nyomon találunk példát. Béláit a török szultán köztudomásúan nemcsak váratta, hanem vissza is tartotta, ami akkor európaszerte botrányos hatást váltott ki. Az irtán szó egyszerű elírás irtam helyett. Az „it4

é

b

e

n száz lóval" megoldás nem sok értelmi kapcsolatot mutat a felirat szövegéhez. Olvasata is helytelen. Megfelelőbb: i

a járt

á

b

a

n száz lovas

s

al. Az it

1 szóra a szövegben is van példa. Az art ligatúra Szamosközynél is előfordul.

66 Teljes összevonásban a fenti szó jól olvasható és érthetőbb szöveget ad, mint a korábbi magyarázat. A száz lóval szavaknak nincs sok értelme, de világosabbá válik a szöveg olvasata, ha száz lovas

s

al kötjük össze. Az utóbbi ugyancsak a ligatúrák segítségével válik érthetővé. Szinte az összes rovásírásos emlékünkben találunk st, sm, sg, sl, sk stb. összevonásokat. Marsiglinél a 65 Sebestyén Gy.: i. m. 1915, 81. 66 Uo., 89. 78