A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)
Csallány Dezső: A székely–magyar rovásírás emlékei
A felirat szövegére jellemző, hogy kétszáz esztendei megoldási kísérletek után még mindig adódik valószínűsíthető olvasási változat. A két változatot nézve, az az érzésünk, hogy a mesteremberek szándékosan, talányszerűen fogalmazták meg a feliratot: a felirat első sorába egy népdalszerű szöveget szőttek be. Amíg a korábbi változat első sorában a szavak az elválasztó pontokat figyelembe nem véve azokon túlmennek, de értelmezhetők, addig a mostani változatban az elválasztó pontok betartásával érdekes, valószínűsíthető olvasatot nyújtanak. A korábbi megfejtésekből a „születetéül" szó nem igazolható, nem tételezhető fel számos rovásjelnek elírása vagy rongálódása. Ez a szó így erőltetett megoldásnak látszik. A mostani olvasási változatnak, a szóelválasztó pontokon kívül, földrajzi támpontjai is jelentkeznek. Egyedül Csíkszentmárton megett találjuk az ingoványos Fiság (Viság) folyót, míg Gyergyószentmiklós, Csíkszentmiklós, Csíkszentmihály környékén ilyen rokon hangzású mocsaras folyót, vár (vártemplom, várkastély) megett nem lelünk. Az Igván szó az ingván-пак, ingoványnak megfelelője. Anonymusnál szerepel egy Igfon erdő, 58 mely folyómenti lapályi mocsári erdőt jelent, tehát rovásírásos adatunkra nézve magyarázatot nyújthat. Az urn a q, irn a q kifejezési mód rossz, mert az on ligatúra rovásjele a feliratban két helyen is megállapítható és előfordul még Karácsonfalván és a Marsigli-féle naptármásolatban is, így.az uronk, ironk, várónk olvasat lenne a helyes. Az uronk, illetőleg a várónk szó kezdő betűje adja a legnagyobb problémát, mely vagy az egyik, vagy a másik szó rovás jelének választása esetén a felirat szövegének értelmét gyökeresen megváltoztatja. Eddig az ur szó mellett döntött minden megoldási kísérlet. Azonban hiánytalan u rovásjelet nem találunk, az alsó összekötő vonalai hiányzanak, csonkák. A v rovásjel ellenben teljes egészében megvan, alsó jobb szárához tartozó, visszahajló tört szárral. A v és г hangkapcsolat egyaránt előfordul. A v jel aljához kapcsolódó a rovásjel fordított alakjának megfelelőjét a karácsonfalvi felirat k a rácson szavában is megtaláljuk. A székelyderzsi felirat pap szavában ugyancsak ék alakban visszahajló a rovásjelet látunk. A várónk szó olvasatára tehát lehetőség van, de ténylegesen is а У rovás jelét ábrázolták. Az 1. sorban az / rovás jelen jobb oldalt félhold alakú toldás látszik, mely kettőzött alakjában összevonást feltételez, tehát a f°lyó szó ligatúrája és olvasata lehetséges. A hozzákapcsolódó folyónév #-vel végződik, első része rosszul olvasható összevonást mutat, melyből t és gy, vagy roszszul másolt v és gy jelek vehetők ki. A gy rovásjel használatának a szövegben kétféle alakját találjuk, az egy és az igy szóban (2 sor), az átkötő rovátkák helyzete szerint. A kérdéses hely gy-je az egy szóval semmiféleképpen sem függ össze, hanem az igy összevonással mutat rokonságot. 58 Szabó Károly, Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről. Pest, 1860, LI. fejezet, 74. (Mén-Marót vezér vitézeinek sokaságát Bihar várában hagyván, maga feleségével és leányával színök elől megfutamodván az Igfon erdejében kezde lakozni). 73
