A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)
Csallány Dezső: A székely–magyar rovásírás emlékei
10. A es rovásjele a k a rácson szó ligatúrájában leegyszerűsített alakjában maradt meg, mégpedig fordított, fejére állított jelöléssel, egy száron kettős fogazással. Hasonló alakban a székely rovásírásban nem általános. Átmeneti alakot képvisel Nikolsburg és Nagyszentmiklós között. 39 A konstantinápolyi feliraton és Szamosközinél találkozunk rokon jelöléssel. 9., 17., 32. Az a,á rovás jele a l^rácson, írások, f a lviak szavakban oszszevonásként jelentkezik. Változatait adja az eddig ismert a-nak. 13—15. Az utóbbi szóban ugyancsak az /, l és v betűk jelét vonták össze. 13. Az / jele az l betű alsó mezejében fekszik. A nikolsburgi betűalakot ismétli, de fektetve. Eltér ettől még kissé + alakú rovátkájával is. 14. Űj betűtípust, illetőleg változatot képvisel az említett szóban az l rovásjele, melyet az / és v jelekkel dolgoztak össze. De toronyszerűén ráépítették még az iak, ak ligatúrát is. A székely derzsi és a konstantinápolyi l típusához tartozik kettős vonaláthúzásával. 15. A v jele az l betű felső végén van jelölve, de elmosódottan. Nagyjából egyezik más feliratok v rovásjelével. 22. Az ő rovás jele az ők szóban maradt fenn. Alakja a fényképen nehezen vehető ki. A nikolsburgi ábécé hasonló betűjével egyezik, de megtalálható Marsiglinél is. A székely rovásírás emlékein eddig kétféle к jelet ismertünk, az egyiket a szó elején vagy szóközben, a másikat pedig rendszerint a szó végén. 7., 18., 28., 35. A karácsonfalvi szövegben ötféle változatban találkozunk а к rová sjelével: k a hangjelzéssel, a k a rácson szóban. Alakja egyezik a többi feliratok szóközi к jelével. Második az ak jel, mely ugyan nem figyelhető jól meg a f a lviak szóban, de azonos elv szerint van szerkesztve mint az ék és ok. Az l-v összevont jelére toronyszerűén építették rá a háromszögű к jelet. Mindháromra jellemző, hogy az a,é,o magánhangzók rovásjele, a háromszög alakú к rovásjelébe van beleszerkesztve. Így a székHy és az írások szóban. Az ak, ék, ok rovásjelei nemcsak a szó végén, hanem a szó belsejében is előfordulnak, így szóvégi /c-nak nem tekinthetők. A székely rovásírásos emlékeken a zárt háromszög alakú к jel ezen változatai máshol eddig nem fordultak elő. Párjukat a türk írás szóközi к rovásjelében találjuk meg. 40 A székely rovásírás irodalmában egyedül Szamosközy István feljegyzéseiben találkozunk háromszögű к jellel „Gyálfinak" szóban, de ez is inkább a négyszögű /c-nak eltorzított rovás jelét mutatja.. 22—23. Az ötödik к alak (= q), az ők jele, mely szóvégi /c-vá és ő rovásjellé differenciálódott. Így hármas törtvonalú jelét úgy az ő, mind a szóvégi к rovásjelnél azonos alakban leljük meg feliratainkon. (Ld. 39 Ua., VI. melléklet. 40 Uo. 4 Nyíregyházi Múzeum Évkönyve III. 49
