A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Csallány Dezső: A székely–magyar rovásírás emlékei

találjuk meg. Ilyen formában feliratainkon nem fordul elő. Legközelebb áll hozzá a nikolsburgi, derzsi és a Szamosközi-féle о jel kerekített alakja. Eredetét tekintve összevethető a türk rovásírás szegletes o-u jelével. 36 A ród és on összevonásokból az о rovásjel alakját nem lehet rekonstruálni. 3., 19. Az m jele két helyen látható, a Hom°ród és a m e nd szavakban, mégpedig szegletes formában. A székely rovásírás emlékei között szegle­tes és kerekített változatban egyaránt megtaláljuk. A karácsonfalvi alak­jához legközelebb áll a nikolsburgi és a székelyderzsi szegletes alak. 4., 8., 31. Az r rovásjele a ród összevonásban, és a k a rácson szóban, rövidített alakban, illetőleg rézsútos vonalként, az írások szóban pedig teljes alakjában kerül elénk. Utóbbinál а и rovás jelére emlékeztető tagolt M alakból a jobb oldali szára különvált, a bal oldaliból pedig rézsútos ék alakú vonalka nyúlik jobbra befelé. Hasonló rovásjel más feliratokban nem fordul elő. Ellentétes irányú változatát a nikolsburgi ábécében ta­láljuk meg. 6., 21. A d jele két összevonásban is megvan. Alakja jól kivehető a HomPród szó ród összevonásában. A kereszt alakú jel kapcsolódik a ró, rövid, öblös jegyével. A másik d jel a m e nd szó ligatúrájában van meg. Kapcsolatát Marsiglinél és Csíkszentmártonban látjuk. 37 20., 25., 12. Az n betű jele háromféle változatban, a m e nd a h u n és a uracson szavak ligatúráiban szerepel más-más magánhangzó társasá­gában, mégis megállapítható, hogy nem különbözik a többi feliratok n jelétől. 24—25. Az и hang jelölésének nem vehető ki nyoma a h u n szóban. 26. Az sz jele a szék e ly szóban ugyanaz, mint a többi feliratos em­léken. 29. A ly jele szilvamagszerű alakjával ugyancsak az előző szóban található meg. Egyedül a nikolsburgi ábécében leljük meg a párját, de ettől eltér annyiban, hogy a belső ékvonala balról jobbra rézsútosan fel­felé halad, mint Marsiglinál és Csíkszentmártonban. Ez a betű egyúttal eldönti a feliratunk idejét is, mert a későbbi ly betűtípusok többnyire kerekítettek és közepükön nem ékvonal, hanem pont jelzés látható. így a karácsonfalvi betűjelleg kétségtelenül a XV. századi feliratainkkal függ össze. 16., 30. Az i,í rovásjele, a í^rácson-jHuiak és írások szóban van meg. A nikolsburgi és a bögözi betűjelleget követi, de más emlékeken is ismét­lődik. Jellemzője a vonal felső végét ferdén keresztező átvágás. 27. Az e,é rovásjele egyedül a székely szóban maradt meg. Meglepő, hogy az é ezen szokatlan rovásalakja egyetlen feliratunkon sem található meg, de szinte azonosnak mondható a szamaritánus írás hasonló betű­jével. 38 36 Németh Gq., i. m. 1934, 31.» 7. ábra. 37 Ua., 21., 5. ábra. 88 Ua., VI. melléklet. 48

Next

/
Thumbnails
Contents