A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Kralovánszky Alán: A papi honfoglaláskori temető

lehetőségét is, hogy nemcsak- azért kerülhetnek elő a nyugati és bizánci pénzek onnan, ahonnan a kalandozók — nyilván törzsi szállásterületükről — elindultak, hanem azért is, mert az említett területek a bizánci, illetőleg nyugati kereskedelmi vérkeringésbe tartoztak. Hasonló a helyzet a dirhemekkel is. 2. A különböző eredetű pénzek különböző területeken való felbukkanásának okát, kereshetjük még a törzsi szállásterületek különbözőségében is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy például a dirhemek előkerülése alapján azt tartanánk, hogy a Felső-Tisza vidékén, a Duna—Tisza közén és a Kisalföldön egy és ugyanazon törzsnek volt a szállásterülete. De jelenti azt, hogy e területeken élő törzsek között valamilyen hasonlóság, azonosság volt. A helynévanyag, régészeti leletanyag stb. nyújtotta támpontok párhuzamba állítva e megfigyelésünkkel, később felhasználhatók lehetnek a törzsi szállásterületek meghatározásánál. 3. Fennáll annak a lehetősége is, hogy a bizánci birodalom — miként az a magyar honfoglalás előtti időben történt, amikor a Duna vonala volt a birodalom határa -— a középső és alsó Tisza környékét vonta elsősorban politikai tekintete körébe. Ennek alapján e területeken lakók is, a közvetlen szomszédjukat jelentő nagyobb hatalom felé fordították figyelmüket. 4. Feltűnő, hogy Erdély területéről eddig nem ismeretes X. századi pénzlelet. Ennek oka vagy az lehet, hogy csak akkor szállták meg tömegesen az erdélyi részeket, amikor már nem rendelkeztek sem arab, sem nyugati, illetve bizánci pénzekkel; vagy pedig olyan törzs vagy törzsek vették birtokukba a területet, amelyeknél nem volt szokásban a pénzzel való temetkezés. Kérdéses, hogy a temetkezés idejében a község neve mi lehetett, ugyanis „pap" szavunk mint helynév a XIII. században tűnik csak fel okleveleinkben. Köznévként viszont a XV. század elejétől kezdve. Értelme régen is azonos volt a maival.

10 A X. század első felében tehát nyilvánvalóan nem lehetett azonos a község neve a maival.

11 Végül táblázatban adjuk a temetőre vonatkozó adatok reprezentációs értékeit, a további összehasonlítás lehetősége végett. Külön tanulmányokban foglalkoztunk a kiszámítás módjával, itt csupán csak annyit jegyzünk meg, hogy a tizedes ponttal ellátott számok azok százalékszámok (1,0= = 100%), viszont a többi számok pedig konvencionális pontértéket jelentenek; még pedig a rítussal kapcsolatos adatoknál, a teljes értékű adat=2. a bizonytalan értékű adat = 1; a minőség címszó alatt, 1—24-ig terjedő pontértékkel került kifejezésre minden egyes lelet oly módon, hogy az anyag díszítettség és a rekonstruálhatóság együttesen van kifejezve a számértékkel s ezek összegét adtuk meg. A tárgyi anyag típuscsoportjai közül, a hangsúlyozottan rituális vonatkozású tárgyakhoz, jelen esetben az ételital áldozatot jelentő edényt és a pénzt soroltuk. Гх jelzéssel a temetőhöz tartozó bizonytalan számú sírok összességéből származó leleteket jelöltük.

12 Kralovánszky Alán 10 Bárczi G., Magyar szófejtő szótár. Bp. 1941, 234. 11 Itt említjük meg, hogy a mai község határából, a Sereshegy-i homokbányából Csurka János papi lakos 1956-ban a nyíregyházi múzeumnak beszolgáltatott egy közepesen iszapolt és égetett, barnásszürke, kihajló peremű, korongolt kis edényt, oldalán korongolás nyomaival (5. kép 1). Az edény kora: X. század. 36