A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Csallány Dezső: A székely–magyar rovásírás emlékei

4- rovást tesz x helyett. A gy jele vízszintes kettős rovátkából áll. A h rovásjele szegletes alakú és nem az általánosan használt kerekített forma. Az i jel tekintetében egyedül áll, mert rézsútos bevágása csak jobbra irányul. J rovásjele változat csupán. Érdekes, hogy az ún. szóvégi к jelet itt ak hangérték mellett a szó belsejében is használja. Az l jel félkör alakú átvágás-változata nincs meg az ismert ábécékben. Az ny jel kettőzése az időtáj t lépett fel. Az о jel alakja változat. A p rovás jelen két és nem három keresztvonást találunk. Az r-nek rövidített alakja nincs meg, csak H alakú teljes formáját közölték. Az s és sz rovásjeleit is megcserélték. A zs jelnek esch hangértékét adták. Mindhármat héber betűkkel vetette össze az ábécé összeállítója, aki nyilvánvalóan teológus végzettségű pap lehetett és egyúttal az intézet sáfárja. A t rovásjelnek nem merev, hanem íráshoz alkalmazott dűlt alakját találjuk. A ty csillag alakú rovásjele új alakváltozatot jelent. A v helyett az и jelét használja deformálódott változatban, az ü helyett a v jelét alkalmazza, и helyett pedig az ü rovásjelét. A z rovás jele а В betű írott alakjához hasonlít inkább, mint a szokásos rovás jeléhez. Az egyes betűk rovás jelének megcserélése (c helyett cs, и helyett v) Telegdire megy vissza (1598), zavaros hangértékkel. Új rovás jelváltozatot látunk: c, i, l, ty, z betűnél. A h szögletes alakja Homoródkarácsonfalván, Dobai ábécéjében, változatban Kájoninál és Révai Miklós ábécéjében maradt még fenn. Érdekes az ak rovásjel alakja, amely csak két helyen, Homoródkarácsonfalván és a nikolsburgi ábécé ck ligatúrájában található. Dobai-féle ábécé (28) áll hozzá legközelebb, amelyet 1753-ban rögzítettek le, de nyilvánvalóan ez is a XVII. század közepéről való. Jellemző rájuk a szögletes formák túlsúlya: a, b, c, cs, d, g, gy, h, k, p, s, sz, ty, u, v, ü, zs. Az и jel formája csak Dobainál és a „Magyar ÁBC"-ben fordul elő. A zs jel is közös forma. A p jelet is csak Dobainál leljük meg, ny jel is a kettő változata. Az e és é jel külön válását nyomon követhetjük a 13., 19., 25. és 29. ábécéknél. A rovásjel-kapcsolatok datáló értékűek, főleg a Dobai-féle ábécére nézve. Nem volt alkalmam a Herepei János által gyűjtött gyulafehérvári szövegrészt és rovásírásos ábécét eredetben bemutatnom, de ezek az eddigi dokumentumok is értékesek a székely rovásírás irodalmára, az emlékanyag megismerésére nézve, amiért Herepei Jánosnak külön is köszönetet mondok. III. A SEPSISZENTGYÖRGYI ROVÁSÍRÁSOS BEJEGYZÉSTÖREDÉK Ugyancsak Herepei János jegyzeteiből vettem át a következő adatokat. A Sepsiszentgyörgyi „Székely Nemzeti Múzeum" könyvtárában talált egy könyvet, amely később a múzeum egyéb anyagával együtt Zalaegerszegen elpusztult. A rovásírásos bejegyzés töredéke másolatban szerencsésen megmaradt. A III. csop. 62/1578. sz. alatt: Chronicorvm Tvrcicorvm, In quibus Tvrcorvm o-rigo, principes, imperatores (etc.). Összegyűjtötte Lonicarus Fülöp theológus (1578 Francforti ad Moenum). 102