A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)
Csallány Dezső: A székely–magyar rovásírás emlékei
A karácsonfalvi rovásfelirat helyes betűsorát, olvasási módját, szövegmegfejtését, a székely rovásírás legősibb emlékét, új betűtípusait, változatait, jellemző sajátságait, sajátságos ligatúráit: betűről betűre igazoltam. 2. A SZÉKELYDERZSI ROVÁSSOR A székelyderzsi unitárius templom egy kis gótikus ablaknyílását, a XVI. század első felében olyan téglalappal zárták be, amelyre még nedves állapotban rovásírásos szöveget karcoltak, majd utána a téglát kiégették. A székely rovásfelirat csak 1929-ben vált ismeretessé, Balázs András unitárius esperes révén, ennek ellenére a rövid szöveg körül már is élénk irodalmi vita fejlődött ki. 41 A rovásírásos téglát Haáz Ferenc Rezső székelyudvarhelyi református nőképzőintézeti rajztanár őrzi. 11. kép. A székelyderzsi rovásfelirat szerző által helyreállított szövege A rovásírásos tégla fényképe alapján, 42 a kopott szövegrészek rekonstruálásával, a következő szöveget találtam helyesnek. A felirat korábbi megfejtései jobbról balra olvasva: „Miklós zsid ó p a p" „M^lós d e rzsi p a p" „M^lós (és) D e zs (D e rzs) a p a p a p" Minthogy az s rovásjelének részleges hiánya a IVPklós szóban, valamint a „d e rzsi vagy „D e zs", úgyszintén a „zsid ó " szó összevonásának felépítése, zsúfoltsága, magyarázata, a felirat megoldását hibásnak mutatta, ezért magam is megpróbáltam a feliratot elolvasni és a hibás olvasatot helyesbíteni. 41 Ld. 6. jegyz. 42 Németh Gy., i. m. 1934, V. melléklet. 4* 51
