A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Kralovánszky Alán: A papi honfoglaláskori temető

kerek átmetszetű bronzhuzalból készült, egyenesen levágott végű sima karika; 1 db kerek átmetszetű bronzhuzalból készült nyílt, elkeskenyedő és egymásra hajló végű karperec; 4 db kerek átmetszetű bronzhuzalból fonott, hurkos-kampós kapcsolóval ellátott karperec (2. kép 12—14). 4. sz. sír. Állat révén megbolygatott sírban, 7—14 év közötti gyermek (leány?) igen rossz fenntartású koponya- és vázcsontjai. Mélység: 70, sírgödör hossza: 130^ szélessége: 45, tájolás: északtól nyugatra 90°. Vázhossz: 115—120. Melléklet: jobb kézfejcsontok felett, a sírfenéktől +25 cm magasságban függőleges helyzetben vasrudacska (ár? nyílcsúcs? nyárs?). Koponya bal oldalánál másodlagos helyzetben ezüstlemezből készült fejesgyűrű. Bal alkarcsontokon kereszt átmetszetű huzalból készült, elkeskenyedő végű, nyílt karperec. Keresztcsonton hatszorosan gerezdéit kék üvegpaszta gyöngy, egyik végén s a lyukban vasmaradványok. Ugyanitt rombusz alakú vaslemez, egyik végén kampósan visszahajlított taggal (fibula?).

3 Jobb alsó lábszárcsontoknál függesztőfüles öntött bronzcsengő fele, alján háromszög alakú bevágás mellett rovátkolások (3. kép 1—6). 5. sz. sír. Felnőtt férfi bolygatatlan, rossz fenntartású koponya- és vázcsontjai. Mélység: 55, tájolás: északtól nyugat felé 110°. Sírgödör vonala nem volt látható. Vázhossz: 161. Alkarcsontok a medencében. Mellékletek: szeméremcsont előtt lant alakú vascsiholó. Ugyanott kovakő. Jobb combcsont alsó harmadánál belül, azzal párhuzamosan egyélű, egyenes vaskés. hegyével a lábfej csontok, élével a bal combcsont felé, vízszintes helyzetben (З.кер 7—9). 6. sz. sír. 1—6 év között elhalt gyermek rossz fenntartású koponya töredékei. Mélység: 35. Melléklet nem volt megfigyelhető. 7. sz. sír. 1—2 év között elhalt gyermek igen rossz fenntartású koponya- és vázcsont töredékei. Mélység: 40; vázhossz: 60—80; tájolás: északtól nyugat felé 94°. Mellékletek: a koponya bal oldalán aranyozott ezüst rozetta; a nyakcsigolyáknál ismeretlen rendeltetésű vastárgy morzsaléka; baloldali bordák között II Nasr (913— 942) ezüst dirhemének fele (3. kép 10—11)* A temető területén előkerült szórvány jellegű leletek: 1. Az 1. és 3. sz. sír között 100 cm mélyen, bolygatott földben közepesen iszapolt és korongolt, középszürke színű, kihajló peremű, vállnál szélesedő edény. Perem alján egyenes hullámvonal, alatta 24-es vízszintes vonalköteg (5. kép 2). 2. Az 1. sz. sírtól északkeletre 50 cm-re, 90 cm mélyen ezüstlemez töredékei (4. kép 1). 3. Az 1. sz. sírtól délkeletre 50 cm-re, 90 cm mélyen, aranyozott ezüst ruhadísz. töredékes állapotban (4. kép 2). 4. Az 1. sz. sírtól nyugatra 20 cm-re, közepesen iszapolt és égetett, barnásszürke színű edény perem- és oldaltöredéke, oldalán 7-es vonalköteggel (4. kép 10). 5. Öntött ezüstgomb, fején 9 sugaras díszítéssel, hátoldalán 1 aklaszeggel (4. kép 3). 6. Öntött, aranyozott ezüstgomb, fejében középen kör alakú bemélyedéssel, hát oldalán 2 aklaszeggel (4. kép 4). 7. Ezüstözött bronzlemez töredéke (4. kép 9). A síroktól nyugatra, a domb nyugati lejtőjén 45 cm mélyen 1 db kova és3 db obszidián penge került elő. A temetőhöz való tartozásuk bizonytalan. A pengék környékén semmiféle hamus elszíneződés vagy állatcsont nem került elő (4. kép 5—8).

5 Mivel a temető ismeretlen hányada pusztult el korábban, így nem lehet megismerni a fentebb leírt 7 sír viszonyát, az eredeti összes sírhoz. Ennek alapján nem lehetséges olyan fontos kérdésekre válaszolni, hogy: hány embert temettek el? — mennyi ideig használták a temetőt? — kis vagy nagy családi volt a temető? — milyen volt a nemek, valamint a felnőttek és gyermekek aránya? — milyen fokú volt a csecsemőhalandóság? 3 Teljesen hasonló példány ismeretes Szentes-Nagyhegy, Gyarmati-földről 1906-ban feltárt sírból is. Szentesi Múzeum. Leltári szám nélkül. * A dirhem meghatározásáért dr. Huszár Lajosnak tartozom köszönettel. 5 A leletek a nyíregyházi Jósa András Múzeumban vannak. 30