A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Makkay János: Különös régészeti leletek a Jósa András Múzeumban

A 15. sz. lelet edényfedő vagy inkább agyag mellkorong volt. Más területekről mindkét felfogásra találunk bizonyítékokat. Tepe Hissar-on 2x1 átfúrású agyagkorong került elő, Hissar II, azaz 3000 körüli leletekkel együtt.

91 Ezt E. F. Schmidt kétségtelenül edényfedőnek tartja. Ugyanott talált azonban sírban, kőből vagy csontból készített, ívelt testű korongot is. Ennek az átfúrásai (kettő) a mi tárgyunkhoz hasonlóan egymás mellett, felül vannak. Ezt dísznek tartja.

92 Két hasonló, felül két lyukkal áttört agyagkorongot azért kell melldísznek tartanunk, mert velük együtt, aRussze-i teilen két teljesen hasonló aranykorongot is találtak. Ez pedig fedő nem lehet.

93 A mi leletünk tehát akár fedő, akár melldísz lehetett. Az ember alakú ábrázolások, ül. töredékeik, különösen a 20. sz. lelet azt bizonyítják, hogy neolithikus telepeinken a nagyméretű idolok száma jóval nagyobb volt, mint amennyire a mai leletanyag alapján kövekeztetni lehet. A 19. sz. lelet egy ülő szobor vagy ember alakú edény Ideájának oldalába, ugyanezt bizonyítja. Várható tehát, hogy a tiszai kultúra délebbi területein gyakori nagyméretű, ülő nőket, sőt, férfiakat ábrázoló szobrok vagy edények a kultúra északi területén is előkerülnek. A 11. sz., lapos, női felsőtestet ábrázoló idóltöredék szokatlan voltával és ugyancsak nagy méretével tűnik ki. A 12. sz. orsószerű küllős tárgyat szintén sematikus idolnak tartjuk. * * * Bár a tárgyalt leletek jelentős része nem ásatásból származik és néha a lelőhelyük is bizonytalan, mégis alkalmasak arra, hogy a megye őskoráról kialakított képünket kiszélesítsék és színesebbé tegyék. Sőt! Egyik-másik tárgyunk távoli leletekkel, rokon vagy ősibb kultúrákkal való érdekes kapcsolatok kimutatására is alkalmas. Kétségtelen azonban, hogy a kérdések megnyugtató és meggyőző magyarázatot csak további alapos kutatómunkák révén nyerhetnek. Makkau János E. A., Excavations at Tepe Gawra I. (Philadelphia 1935) 73., LXXX. t. 3. A három, itt előkerült rituális agyagszarv kora a Jemdet Nasr (Pro to literate) periódus, vagy ahhoz közelálló időszak.; Ua., Traces of the oldest cultures of Babylonia and Assyria. АЮ 5 (1928) 163—164. XVI. t. е.; Albright, W. F., The Archeology of Palestine. (Harmondswirth 1951) 19. tábla.; Georgijev, G.—

Angelov, N.: Ausgrabungen des Siedlungshügels bei Russe in den Jahren 1950 bis 1953. Bulletin de lTnstitut Archéoloqique 21 (Szófia 1957) 50. kép 4—5.; Vildomec, F., La céramkique peinte morave. OP 7—8 (1929) IX. t. 10. etc. 91 Schmidt, E. F., i. m. 117., XXVII. tábla A. 92 Uo., 61., XIX. t. H. 3444a. 93 Georgijev, G.

—Angelov, N., i. m. 57., Ш. 58. kép. 22