A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Balogh István: A magosligeti málévetőgép

munka, az eresztékek csavaros pántokkal vannak megerősítve. A váz elején a keresztfa közepére horog van becsavarozva, erre lehet a hámfát vagy kisefát akasztani. A gépet egy vagy két ló vagy tehén húzza, két igással egyenletesebb sorokban lehet vetni. A vetés úgy történik, hogy a kerék tengelyére keresztbe vetett kerékpárlánc a vetőkorongot a kerék mozgásával egy irányú mozgásba hozza, és a vetőkorong élére szerelt kanálkák a magtartóból egy vagy két kukoricaszemet a tartó hátsó, belső oldalára szerelt tölcsér alakú nyílásba dobnak, ahonnan a csövön keresztül a földbe kerül. Az adatszolgáltatóim egybehangzóan vallják, hogy ez a málévető sokkal jobb, mint a gyári vetőgép. A húszas években volt már soros vetőgép több is a faluban, de csupán búzavetésre használták, kukoricához sohasem. A vetőgép ugyanis a csövére rakott súlyok miatt a talaj lazább vagy keményebb voltához képest mélyebbre vagy magasabbra rakja a szemeket, s utána a kelés egyenetlen. A málévetőt a mögötte menő ember szarvainál fogva vezeti, a nagyobb gör így kikerülhető, keményebb helyen pedig mélyebbre nyomhatja. 1961 száraz tavaszán a málévetővel vetett kukorica sokkal jobban kelt a tsz-ben, mint a traktorvontatású géppel vetett. Túri Gáspár szerint ő és édesapja több példányt is készítettek a faluban, de mások is csinálták. Ók maguk ötöt készítettek, vittek tőlük Uszkába és Tiszabecsre is. 1946 óta egyet csinált 600 Ft-ért, korábban 61. kép. A magosligeti málévetőgép 221