A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)
Nyárády Mihály: A szatmárcsekei református temető fejfái
A szatmárcsekeihez hasonló fejfák keresése más szatmári részi községekben Az előző fejezetben említettem már azt, hogy Boné József nemcsak saját községébe, hanem más falukba is készített fejfákat. Természetesnek láttam tehát azt, hogy legalább egy helyen utánanézzek a dolgának. Azt is csak természetesnek láttam, hogy erre szatmári részi községeket válaszszak ki. így utaztam már 1956 augusztusában Fehérgyarmatra. A község református temetőjének a fejfáit ekkor tüzetesen átvizsgáltam. A keresett fejfát köztük megtaláltam. A fejfa formája a Boné József által utóbbi időben készítgetett nagyméretű fejfatípus volt. De nagy meglepetéssel láttam ott azt, hogy e fejfától északra, nem nagy távolságban, egy másik szatmárcsekei típusú fejfa állt. Ez azonban nem a Boné József-típusú, hanem a X//. /. 1 alatt látható három csipkevágásos fejfa mása volt. A fej fát az 1940-es években készítették. A temetőőr szerint az érdekes fejfával jelölt sírban nyugvó ember hozzátartozói a község egyik távoli tanyáján laktak, így nem volt elég időm velük beszélni. Ugyanakkor megállapítottam azt, hogy a temetőben egyébként sem voltak egyformák a fejfák. De megállapítottam azt is, hogy köztük a négy oldalú hasábra emlékeztető fejfák voltak többségben. így a kékiek és ramocsaháziak fejfáihoz is hasonlítottak (XIV. t. 2). Következő kutatásomat már a Boné Józseftől kapott értesülésektől függetlenül — alkalmilag — Penyige községben végeztem. Az itteni temető négy oldalú hasábra emlékeztető fejfái közt azonban találtam egy nagyon érdekes, szatmárcsekei típusú fejfát is. Ez ugyanis a XII. t. 2 szám alatt közölt fejfaforma változata volt. Változatának mondom, mert a penyigei fejfán a főtétel (az egy középvágású „magyar bajusz") alatti vágás nem elcsúszó, hanem határozott csipkevágás volt. S ennek a vágásnak (akár a XII. t. 2 számú fejfa elcsúszó vágásának) a párja a főtétel felett ugyancsak ott volt. A penyigei fejfa a XIII. t. 2 alatt látható. Szükségképpen megjegyzem azonban itt a következőket: a görcsök, a hasadások és a szálkák kétségtelenül a fej fafaragó akaratán kívül kerültek a fejfa homlokzati részére. Éppenúgy a fényképen megörökített homlokzatrészi árnyékok is. (S itt legkülönösebben utalok a homlokzati részen egy szálka keresztbenfekvéséből adódó, szemként ható árnyékra.) Megjegyzem egyúttal azt is, hogy a fejfa mély (a szatmárcsekei egykori fejfafaragókénál mélyebb) homlokzati bevágásaiból arra lehet következtetni, hogy a kérdéses fejfát egy penyigei fejfafaragó, megrendelés után, a Penyigén szokásos mély bevágásokkal készítette. Egy ilyen fejfa a XIV. t. 1 képen látható. A szatmárcsekei eredetű fejfák utáni —megint csak alkalmi — harmadik szatmári kutatást Mátészalkán hajtottam végre. A mátészalkai fejfák többségükben ugyancsak négy oldalú hasábra emlékeztetnek. Itt is találtam azonban egy szatmárcsekei típusú fejfát. A temetőőr hívta fel rá a figyelmemet, de úgy, mint székely fejfára. Ez a faragvány a szatmárcsekei fejfaóriás mása volt. Boné Józseffel később megállapítottuk, hogy az egy szatmárcsekei volt főjegyző Mátészalkára került fiáé volt. A fejfát nem Boné József készítette. 202
