A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Erdész Sándor: Egy szamosháti termelőszövetkezet mesemondója

„A szamosszegi népek, még mihóta a Dózsa termelőcsoport megalakult, mindég" azt mondták: Még á harang is megváltozott nálunk Szamosszegen, mert a két oldalára azt veri kifele: ,Lépjetek be a téeszcsébe!' Idáig még vót joga neki, hogy eztet avizálja nekünk, hogy ott leljük meg a helyünket, de most már miért veri? Talán még vagy negyvenöt ember van, aki nem lépett be, már mindnyájan téeszcsé-tagok vagyunk, de nem változtat a beszédjén! Lehet, hogyha az a negyvenöt ember is még be fog lépni a termelőcsoportba, akkor talán azt fogja verni: ,Benne vagytok, benne vagytok!" De még idáig nem változtatott a szaván. Hogy mikor fogja megváltoztatni, azt bizony nem tudjuk, még mindig csak azt mondja: Lépjetek be a téeszcsébe! (Közbevetett kérdés: Mióta mondják ezt a szamosszegi harangokra?) Mióta a termelőcsoport megalakult, azóta vették fel a szamosszegiek ezt a szokást, hogy a harangokra rámondják, hogy ez is a téeszcsébe hívja az embereket!"

20 Ha a Kiss Lajos által közölt falucsúfolót, valamint a fentieket összehasonlítjuk, a mondanivalójukban nagy különbséget tapasztalhatunk. Ámi falucsúfolója ebben az esetben is szerves folytatása az évszázadok óta élő hagyományanyagnak, azonban — a régi formáját megtartva — tartalmában már az új társadalmi viszonyok között élő közösség derűjét tükrözi. Bár ezek a jelenségek kezdetiek, még forrásban levők, mégis fontosnak tartjuk, mert nagy jelentőségük van a népköltészet szocialista kultúrává válása folyamatában. Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy a szamosszegi Dózsa Tsz-ben a népmesék elsősorban a csomózókon elevenedtek fel. Míg régen a mesék elősegítették a munkások ébrentartását, a munkaidő megnyújtását, addig jelenleg a mesemondás csupán csak szórakozás. Ámi Lajos, a tsz kitűnő mesélője, mesemondói tekintélyével kiemelkedett a lenézett cigánykörnyezetből, a község megbecsült dolgozója lett. A csomózok mellett az új mesemondói alkalmakként a különféle mezei munkák, cigaretta és ebédszünetek, valamint a munkába menetek, illetve a munkából jövetelek is jelentkeznek. A mesékben számos olyan elemet, motívumot találunk, mely a szocialista átalakulás, az új gondolkodásmód hatására keletkezett. A Dózsa Tsz-ben végzett néprajzkutatás azt bizonyítja, hogy az új szocialista közösség tovább ápolja a néphagyományokat, a népmeséket, azoknak új szerepet, új funkciót ad; ugyanakkor azokba akaratlanul beleszövi a megváltozott életünkből adódó jelenségeket. Ezek a jelenségek, melyek a tartalom bővülését eredményezik, azt bizonyítják, hogy a néphagyományok is ráléptek a szocialista kultúrává válás útjára. Erdész Sándor 18 Ua., Nyíri és rétközi parasztmesék. Gyoma, 1935. 33.; Bánó István, Baranyai népmesék. Üj Magyar Népköltési Gyűjtemény II. Bp. 1941. 18—19. 19 Kiss Lajos,"Földművelés a Rétközön. A Nyírségkutató Bizottság dolgozatai III. Debrecen 1929. 38. 20 Magnetofon-felvétel. 1960. április 28. 188