A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Makkay János: Különös régészeti leletek a Jósa András Múzeumban

Nem kérdéses, hogy valóban szimbolikus őrizettel van dolgunk az ilyen fedők esetében. Hivatkozhatunk arra, hogy Kish-ben sok nagy edényt találtak, amelynek füleit vagy fülét nő alakjában mintázták meg, vagy sematikus nőalakkal díszítették. E. Mackay szerint ezáltal a korsók tartalmát az ábrázolt istennő oltalma alá helyezték.

57 A szimbolikus őriztetésnek más formáit is ismerjük. Sok adat van a kígyónak, máskor sárkánynak a kincsőrző szerepére.

58 Ilyen sárkánykígyó elhagyott templomot, de kincsesházat vagy szobát is őrzött a kései görög felfogás szerint. Nem lehet tehát meglepő és teljesen hihető, hogy az őskori ember ezt a feladatot leghűségesebb társára, a nyáját és házát éjjel-nappal őrző kutyára, vagy a vadságáról és erejéről ismert és félt oroszlánra bízta. Már említettük, hogy a mykénéi fadobozkához hasonlóan a mochlosi pyxist is fémékszereket, kincseket őrző edénynek lehet tartani. Ezeken kívül csak egy adatot ismerünk még állatalakos fedővel ellátott edény formájára nézve.

59 Ez Tiszapolgár-Basatanyán egy rézkori sírban került elő. Előkerülési körülményeiből rituális rendeltetésére lehet következtetni.

60 Mivel a fedőn ülő kutya analógiái Elő-Ázsia felé mutatnak, hasonlítsuk össze ennek a korsónak a formáját is mezopotámiaiakkal. Mégpedig egy Lagas-ban talált, közismert reliefen ábrázolt edénnyel.

61 Ennek a kora a 3. évezred első fele. Lényegtelen különbségeket leszámítva (a domborműn fémből készült korsót látunk, amelyhez könnyű volt kiöntőcsövet készíteni) a két edény rendkívül hasonlít egymásra. A párhuzam még meggyőzőbb lesz akkor, ha megnézzük, a telloh-lagasi domborművön milyen formájú edénybe öntenek folyadékot ebből a korsóból. Egy talpas tálat láthatunk, melyből növények nőnek ki. Ezeket öntözik. Ez a csőtalpas tál erősen emlékeztet a rézkorszaki magyarországi csőtalpas edények formájára. Hogy az ilyen csőtalpas tálak nemcsak szent növények tartására, hanem italáldozatok keverésére is szolgáltak, azt a Khafajah-i Sin templom szentélyében talált, kerekekre helyezett házmodell is bizonyítja. Ennél a ház tetején levő két kisebb edény tartalmát a középen álló, nagyobb csőtalpas edénybe önthettek. Valószínűleg olaj és víz, bor és víz, etc. keverésére.

62 Mindezeket figyelembe véve, kétségtelennek látszik, hogy az olyan délkelet-európai edények, melyeknek állatalakkal díszített fedőik voltak, 57 Report on the Excavations of the „A" Cemetery at Kish, Mesopotamia. Vol. I. No. I. (Chicago 1925) 23. 58 Nilsson, M. P., The Dragon on the Treasure. AJPh 68 (1947) 302—309. és Opuscula Selecta (Lund 1960) III. 116—124.; Hogy Elő-Ázsiában éppen olyan fontos szerepet játszott a háziasított kutya, mint a kevéssé fejlett civilizáció feltételei között élő európai őskori embernél, arra jó példa egy Brak-ban talált kutyafigura. Ez éppen „szolgál". Ennek a típusnak ez a legrégibb előfordulása. (Mallowan, M. E. L., Excavations at Brak and Chagar Bazar. Iraq 9. 1947. 101.) Amikor a teljesen hasonló, Szihalomról való korai bronzkori, szolgáló kutyát ábrázoló szobrocskát közöltem (Arch. Ért. 1959. 135., 3. kép, XXII. t. 4., XXIII. t. 1), a fenti közlemény hiányában nem tudtam utalni erre a feltűnő összefüggésre. 59 A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának Üj Szerzeményei. 1948—1958. (Bp., é. n.) 6. oldal utáni kép. 60 A lelet minden bizonnyal szerepelni fog Kutzián Ida megjelenés alatt álló monográfiájában. 61 Heuzey, L.—

Thureau-Dangin, F., Nouvelles fouilles de Tello. Deuxieme livraison. (Paris 1911) 294. 62 Lloyd, Selon, Mesopotamia. (London 1936) 93., IX. tábla. 2 Nyíregyházi Múzeum Évkönyve III. 17