A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Ujvári Zoltán: Tasnádi Lajos botpaládi kéziratos könyve

A verses levélnek van valami varázsa. A vers ünnepélyes megnyilatkozás. A legény jelzi, hogy mondanivalója nem mindennapi. A költészet nyelvén akar beszélni: fokozni a közölnivaló fontosságát. Levelet kapni egy leánynak mindig megtiszteltetést, örömet jelent. A falusi közösségben híre megy, elterjed, hogy kinek ki ír. A közösség mindent figyelemmel kísér. A levél bizonyos kapcsolatot jelent fiú és lány között. Avers, a költészet nyelvén szólni a leányhoz már több mint egy puszta látogatás. Jelzése a komolyabb szándéknak. Mint amikor kendőt ad a fiú a leánynak. Éjszaka csendjében dalolni a lány ablaka alatt már fontos állomás az udvarlásban. A nótával, a dallammal a szándék komolyságát fejezik ki. A nóta-adás a fiú részéről a falusi közösségben a közeledésnek és ugyanakkor az elkötelezésnek is egyik kifejezése. Ilyen a verses levél is. Verses levelet írni nem más, mint ünnepélyesen, a köznapiság fölé emelkedve kifejezni érzelmeinket és szándékunkat. Ezt tudja a lány, tudja a fiú, tudja a közösség. A verses levélnek nemcsak pusztán irodalmi, illetőleg népköltészeti szempontból van jelentősége. Más funkciója is van, amire már előbb utaltunk. Ez a kettős funkció különös hangsúlyt ad a verses leveleknek. Néprajzi vizsgálatuk éppen ezért nem elhanyagolandó. Létezésükről és alkalmazásukról voltaképpen csak a kéziratos könyvekből van tudomásunk. Mindez méginkább aláhúzza a kéziratos könyvek jelentőségét a népi kultúra vizsgálatában. A verses levelek vizsgálatának fontosságára a kutatók már a múlt század végén felhívták a figyelmet. A népi verses levelekre azonban már a XVIII. század végéről is vannak adatok.

12 A századforduló táján több idevonatkozó közlés jelent meg. Elsősorban Sebestyén Gyula nevét kell itt megemlítenünk, aki a verses levelek gyűjtésének szükségességét nem egy ízben hangsúlyozta.

13 A verses levelekből szép csokrot találunk a közelmúltban megjelent Konsza Samu gyűjteményben.

14 A kérdésre előző tanulmányomban szintén kitértem.

15 Általában a népi levelekkel kapcsolatban hasznos megfigyeléseket tett Végh József. Prózai leveleket mutat be ugyan, de megállapításai lényegében a verses levelekre is vonatkoznak.

16 Az idevonatkozó kérdéseket külön tanulmányban veszem vizsgálat alá. Tasnádi könyvecskéjében a katonaélettel kapcsolatban több verset, dalt találunk. A nóták ismertetése jelen alkalommal nem hozna különösebb eredményt. Tanulságos volna azonban áttekinteni egy kéziratos könyv katonadalain keresztül azt, hogy egy katonaközösségen belül milyen dalok voltak divatban. Tasnádi könyvéből sok hasznos adalékot kapunk idevonatkozóan. Ezeknek a nótáknak sokszor helyi jellegük is van, s ez értéküket megnöveli. Jóllehet sokszor csak a város vagy falu nevének egyszerű behelyettesítéséről van szó, mégis egyik-másik nóta, vers konkrétan vonat12 Magyar Népköltészet, I. Bp. 1955. Amerika nekem nem szülőhazám с dal jegyzete, 486. 13 Sebestyén Gy., Dunántúli gyűjtés. Magyar Népköltési Gyűjtemény, VIII. Bp. 1906. 387—406, 584—585.; Uő., A nép verses levelei. Pesti napló 1892. évi karácsonyi mellékletén. Lásd még Balássy D., Levél. Magyar Nyelvőr VII. 1878. 432.; Ősz J., Verses levelek, névnapi köszöntők. Erdély népei. Az „Erdély" néprajzi melléklete, IV. 1901., Hegedűs I., Damaki háborús levelek. Sárospataki Ifjúsági Közlöny, XLIX. 1934. 1. sz. 71—74. 14 Konsza S., Háromszéki magyar népköltészet. Marosvásárhely, é.n. 541-— 549. 15 Ujváry Z., Népi kéziratos.. . 133—134. 16 Végh «/., Társadalmi szempontok a népnyelvkutatásban. Magvar Népnyelv III. Debrecen-Kolozsvár, 1941. 340. ii* 163