A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Ujvári Zoltán: Tasnádi Lajos botpaládi kéziratos könyve

Majdnem minden kézirat tartalmaz helytörténeti adatokat, családtörténeti jegyzeteket, népi gyógymódokra vonatkozó feljegyzéseket és más adatokat is. Ezeknek a kéziratos könyveknek a jelentőségét számunkra elsősorban az nyújtja, hogy a könyvek lejegyzői és tulajdonosai a legtöbb esetben parasztemberek voltak. Kögl J. Szeverin utal arra, hogy majdnem minden házban voltak kéziratos könyvek, amelyek apáról-fiúra öröklődtek. Ezzel kapcsolatban azt az érdekes következtetést vonja le, hogy a kéziratos könyvek a szájhagyományt feleslegessé teszik, hiszen a kéziratos könyvekben nemzedékről-nemzedékre megmaradt, megőrződött a népköltészeti hagyomány.

4 Nem kétséges, hogy figyelemreméltó szerepe van a kéziratos könyvecskéknek a nép körében. Kögl J. Szeverin azonban már túlzottan nagy jelentőséget tulajdonít nekik a szájhagyomány rovására. Való az, hogy a paraszti kéziratos füzetek a legtöbb esetben a szájhagyomány anyagának a rögzítésére szolgálnak. Rögzítésre, megőrzésre, de nem a szájhagyomány kiküszöbölésére! Egyébként is, a szájhagyomány fogalma alá számos olyan műfaj is tartozik, amelyeknek a lejegyzéséről (pl. mese, monda) Kögl J. Szeverin nem tesz említést. Sokkal inkább éppen arról van szó, hogy a népi kéziratos könyvek a szájhagyomány szolgálatában állanak! Különböző lejegyzésekben, tanulmányokban gyakran kapunk utalást arra hogy egy nótaszöveget éppen azért írnak le, hogy megtanulják és azután énekeljék.

5 Előfordul, hogy nem külön füzetbe, hanem pl. a nyomtatott énekeskönyvbe írnak be egy-egy új éneket, hogy el ne felejtsék.

& Természetesen ezen az úton hagyományozódik is a leírt szöveg. Volly István saját megfigyelése nyomán ír arról, hogy több faluban kéziratban hagyományozódtak át a vallásos énekek. A fiatalok az öregek énekeskönyvéből válogatva készítettek maguk számára énekeskönyvet.

7 Eötvös Károly is említi, hogy egy-egy parasztköltő költeményeit sokan megtanulják, lejegyzik, ,,firől-fira" szállítják.

8 Egy-egy kéziratos könyv létrejöttének okát, célját legtöbb esetben csak a kérdéses kéziratos könyv vizsgálata során dönthetjük el. A tisztán nótával teleírt füzetecskéknél könnyebb a helyzet. Sokkal nehezebb azonban a vagyes tartalmúak esetében, ahol igen gyakran gazdasági feljegyzések váltják egymást nótákkal, történetekkel, költeményekkel stb. Egy mindenesetre bizonyos: a kéziratos könyveknek a hagyományozódásban lényeges szerepük volt, illetőleg van. Ott, ahol közkézen forog, a szóhagyományt kiegészíti, az átadás-átvételt megkönnyíti, a hagyományozódásnak egyik elősegítő je. A paraszti kéziratos könyvek sorában a vizsgálat rendkívül szerteágazó. Számos kéziratos könyv elemzése után tudunk majd általánosabb érvényű következtetést levonni. Hiszen külön vizsgálandó területként előttünk állnak még a kéziratos paraszti biográfiák,

9 határozott témáról való 4 Kögl J. Sz., Mosonmegyei német kéziratos énekeskönyvek. Bp. 1941. 16—18.. 5 Halmos I., A zene Kérsemjénben. Bp. 1959. 10. 6 Volly L: 101 Mária-ének. Szeged, 1948. 11. 7 Vollij L, i. m. 20. 8 Eötvös K., A balatoni utazás vége. É. n. 207—208. 9 Több igen szép paraszti biográfiát őriz a Sárospataki Tudományos Gyűjtemény Adattára. Néprajzi szempontból is nagyon tanulságos egy parasztasszony felkérésre írt életrajza: Sulán В., Bazsó Lidi néni önéletrajza. Magyar Nyelvjárások, IV. Bp. 1957. 115—153. 156