A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Koroknay Gyula: A kállói vár
úgy voltak hajlandók Rákóczihoz csatlakozni, ha elfoglalja a kallói várat. Rákóczi Emlékirataiban a következőképp számol be a vár elfoglalásáról: „Megszemléltem az erődítményt és rohamot határoztam. A diószegi csapatok olyan dühvel támadták meg az erőd kapuját, hogy fejszecsapásokkal akarták bevenni. Ennek a vállalkozásnak semmi eredménye nem volt. Semmim sem volt, ami az ostromhoz szükséges, és más eszközök híján az égő nyilakhoz folyamodtam, hogy ezekkel felgyújtsam a bástyához egészen közelálló házakat és istállókat . . . Csakugyan felgyújtottak egy házat, de ezt a tüzet hamar eloltották. Mégis ez a tűz adott alkalmat a lakóknak arra, hogy a parancsnokló hadnagyot megadásra kényszerítsék. Ez a tiszt negyven emberből álló helyőrséggel együtt pártomra állt. A várban négy kis ágyút és néhány mázsa lőport találtam. Ebből állt tüzérségem." 78 Rákóczi szavai nemcsak azért érdekesek, mert megtudjuk, hogy a kallói várban szerezte első ágyúit, hanem az is kiderül, hogy melyek voltak a vár gyenge oldalai. Elsősorban a vár kicsinysége volt a nagy hibája, ez volt a második ismert ostrom, mikor azért kellett a várat feladni, mert a mellette fekvő város lakossága nem fért el benne. Második nagy hibája volt, hogy gyenge volt a tűzereje. Ha Rákóczi kicsiknek mondja az ágyúkat, ez valószínűleg annyit jelentett, hogy ezek még ama ágyúk voltak, melyeket Ruber kassai kerületi főkapitány juttatott ide. A várnak a főkapitánya ekkor Noel Ágoston volt, 74 és Rákóczi szempontjából csak szerencsés körülmény lehetett, hogy katonáinak nagy részével nem volt otthon. Eckstein János hadnagy, aki a kallói várat védte, Rákóczinak vitéz katonája lett, s szomorú halállal pusztult el: mint Veszprém várának a kapitánya a rommá lőtt várban megadta magát Heister tábornoknak, az pedig kivégeztette. Rákóczi szabadságharcának az utolsó részében is szerepet kap Kalló városa. 1710 decemberében kuruc csapatösszevonás helye, majd 1711 januárjában innen indul ki Károlyi, hogy Palffyval találkozzék, aminek eredménye a vajai megbeszélés és rövid fegyverszünet lett. 75 De ezeket a szomorú időket a kallói vár valószínűleg már nem érte meg. Rákóczi 1704. február 11-én kiadta a parancsot Kalló várának ,,elhányatására". 7e Ezt a parancsot ugyanaz év szeptemberében megismétli." Két év múlva azonban Kalló vára még mindig állott, ezért ismét megsürgeti a lebontási parancsot. Azonban ekkor a jobbágyok a munkácsi vár erősítésén dolgoztak. Reiszig szerint 1709-ben került sor a lebontásra. 78 Hogy mi indította Rákóczit arra, hogy azt a várat, amelyet elsőnek hódított meg, lebontassa, az említett első sürgető rendelet szűkszavúan azzal magyarázza meg ; „mivel Kalló vara eddig nagyobb karara, mint sem hasznára leven az Nemes Országnak . . ." E mögött az általános indokolás mögött valószínűleg azt kell keresnünk, hogy a fejedelemnek nem állt elég anyagi erő rendelkezésére, hogy korszerűvé tegye a várat. A vár egyrészt bővítésre szorult, másrészt korszerűtlen volt. Ha a lebontás tényleg megtörtént, sok munka bizonyára nem volt vele. 78 II. Bákóczi Ferenc emlékiratai. Ford : Vass I. Budapest, 1948. 44. 74 Nyíregyházi Állami Levéltár, Elenchus I. fol. 294. 75 Lukinich T. : A szatmári béke története és okirattára. Budapest, 1925. 41. 76 Nyíregyházi Állami Levéltár, Fasc. 6. act. no. 5. 77 Nyíregyházi Állami Levéltár, Fasc. 5. act. no. 6. 78 Görömbey P. id. : Nagy-Kálló. Szabolcs vármegve. Szerk.: Borovszkv S. Budapest, 1900. 154. 86
