A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Erdész Sándor: Egy népi verselő Tiszavasváriból
és az írásbeliség között áll, verseit elsősorban hallgatóközönségnek és nem olvasóközönségnek szánja. A népi verselők egy része arról nevezetes, hogy papír és ceruza nélkül szerkeszti meg versét. 23 Magyar József csak a témát, a mondanivaló vázlatát gondolja ki előzőleg, történjen az munka, vagy sétálás idején, s csa'.c azután fog hozzá a versíráshoz. A versírás technikájáról egy alkalommal a következőket mondotta : ,,Ha valaki megrendel verset, megmondja ügyi, hogy mirül kell, egy pár szóval és én akkor nem is gondolkodok rajta. Minek? Elfelejti úgyis az ember ! Hanem mikor leülök, azt tudom, hogy mirül kell írni, de hogy mi jön ki, azt én sem tudom ! Akkor csak megírom, megírom úgy, hogy annak jól kell kijönni valahogy ! Akkor osztán megyén, mint a karikárul a cérna. Nagy körültekintés kell neki, hogy minden úgy legyen, ahogy kell." A hist óriások, a hírversírók versfaragása foglalkozást is jelent, azaz megélhetési forrást. A versírás Magyar Józsefet is némi anyagi javakhoz juttatta, de a megélhetését mindenkor a polgári foglalkozásának köszönhette. A rendelt versekért általában 20,— Ft-ot szoktak fizetni, előfordult, hogy munkáját terménnyel, tűzifával honorálták. Másolással a rendelt versek is t о vábbterjednek. Magyar József költészetében az irodalom és a népdal hatását egyaránt felfedezhetjük. Ez a hatás nem annyira a verssorok átalakításában, 24 mint inkább a versek hangulatában, szerkezetében mutatkozik meg. Utaltunk arra, hogy Magyar József költészetében a verses levelezés műfaja nem utolsósorban Petőfi Sándor és Arany János verses leveleinek hatására honosodott meg. Mindössze egy esetben tudtunk szorosabb hasonlóságot felfedezni : „Egy gondolat bánt engemet : Ágyban, párnák közt halni meg ! " (Petőfi) ,,Egy gondolat rendít engemet meg : Fájó, ha idegen földön kell halnom meg ! " (Magyar) A két vers ellentétes érzelemmel íródott : míg Petőfi szíve egy igazságos háborúért, a magyar szabadságharcért dobban, addig Magyar József az igazságtalan és értelmetlen első világháború miatt kesereg. Magyar Józsefnek van egy fantasztikus elbeszélése is, prózai alkotás, melyet társaságokban szokott előadni. Ebben Jókai Mór hatását kell látnunk. Az elbeszélés arról szól, hogy katonakorában miként járták be a Szentföldet, mit látott ott, továbbá milyen utazást tettek egy üstökösön a világűrben. A népdalok hatását érezhettük már a „Fogoly 7?dtó"-jában is. Verseiben a népdalokra jellemző természeti képek felhasználásával gyakran találkozunk. Példa erre a következő verssora : ,,Ha soká a napba nézünk, elkáprázik szemünk, Ha soká egy lányhoz járunk, elmegy tőle kedvünk." 28 Nagy Kovács István hírvershó ha valakit messziről szembejőve meglátott, mondanivalóját számára a találkozás pillanatában már versbeszedve is elő tudta adni. (Takács : Népi verselők i. m. 41 — 42.) 24 Janó (i.m. 20.) Gózon István parasztköltő esetében több példát sorol fel verssorok, versszakok átalakítására vonatkozólag. 162
