A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Koroknay Gyula: A kállói vár

kintve, hogy a szökések miatt korlátolt számban dolgoznak a munkások. A vármegye elküldött 72 munkást.

65 A december 1-i közgyűlés ismét tárgyalja a kállai kapitány kérését, melyben 1200 gerendát kér, 40 szekér vesszőt és tűzifát, és a német katonáknak fizetést, mivel ők végezték el az árok kitisztítását. A közgyűlés megígér „annyi gerendát, amennyit 40 szekér egyszerre el tud szállítani; 20 szekér vesszőt, továbbá 16 szekér tűzifát, pénzben pedig 30 forintot".

66 A megye tehát általában kevesebbet adott, mint amennyit kértek, ha ugyan nem maradt csak ígéret, és a többszöri sürgetésre mindig szükség volt. A Wesselényi-összeesküvés után, mikor a kallói vár őrsége átpártolt a felkelőkhöz,

67 a bécsi udvar bosszúpolitikája miatt megnőtt a földönfutó kurucok száma. A várakba német helyőrségeket raktak. Kalló várának ekkor lett először német ember a főkapitánya. 1672 júliusában Szuhay Mátyásék foglalták el,

68 de nem tartósan. A következő évtől a bujdosók helyzete megnehezedett, mert a hajdúk egyetemlegesen labancok lettek. 1676-ban a kurucok ismét ostromolják Kallót, de Schmidt ós Barkóczy lövészei elűzik őket.

69 1681-ben Teleki Mihály Kalló várát elfoglalta. Ebben az ostromban vett részt Bethlen Miklós, aki így számol be erről az eseményről: „Menénk Kalló alá ; lövék, ostromiák, a városát hamar megvevék, felégetek, osztán a várat kicsinysége, beleszorult gyenge cseléd sokasága feladata a némettel. Ez is volt kétszáz, kit elbocsátanak fegyver nélkül, csak a tiszteknél hagyván meg a fegyvert, és kísértetek a rakomazi sáncba."

70 Ez időben tehát a várőrség létszáma körülbelül ugyanaz volt, mint a vár építése óta mindig. Teleki ez alkalommal csak néhány napig tartotta megszállva a várat, mivel a török segélycsapatok visszafordultak, így a várat kiürítette. De a labancok kezén sem volt sokáig, mert Apaffy Mihály a következő évben megint elfoglalta. 1685-ben, mikor Eperjes elvesztése után Thököly csillaga lehanyatlott, ő is erre húzódott vissza, és mikor Kallót kénytelen volt elhagyni, Nagyváradon már Ahmed pasa várta, hogy bilincsbe verje. Seregének nagy része Barkóczy István kállai főkapitány, a híres huszárezredes előtt letette a hűségesküt a császárnak.

71 Caraffa vértörvényszéke miatt, melynek Szabolcsban a képviselője Sombach kallói kommendáns volt, az elkeseredett magyar népből az újhelyi vásáron tört ki az elnyomás iránti gyűlölet, és ez felkeléssé nőtte ki magát. Tokaji Ferenc vezetésével 1697 júliusában elfoglalták Tokaj és Kalló várát. Ez a fegyvertény azonban a mozgalom utolsó eredménye is volt, mert Nyírbátor alatt szétverték őket.

72 A Rákóczi-szabadságharc megindulásában is fontos szerepet játszik Kalló. A Felső-Tisza vidéke 1703-ban a kurucok kezén volt, s a felkelés ekkor még a népi mozgalom jegyét viselte. Szabolcs megye nemessége a kisvardai várba húzódott, várakozó álláspontra helyezkedve. A hajdúk viszont csak 65 Nyíregyházi Állami Levéltár, Protooollum XIV. fol. 119. 66 Nyíregyházi Állami Levéltár, Protooollum XIV. fol. 119. 67 Reiszig E. : i.m. 445. 68 Reiszig E. : i.m. 446. 69 Acsády I. : Magvarország története I. Lipót és I. József alatt. Budapest, 1898. 47. 70 Bethlen Miklós Önéletírása, Budapest, 1955. I.k. 317. 71 Acsády I. : Magyarország története I. Lipót és I. József alatt, Budapest, 1898. 436. 72 Reiszig E. : i.m. 448. 85