A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Koroknay Gyula: A kállói vár

ményen volt,

9 hogy az egész torony fából készült, és négyzetes alaprajzú volt. A metszet tanúsága szerint csak a szertárra épült köpenytől felfelé készült fából, és csak ennek a résznek volt négyzetes alaprajza. Ez a torony, amely a várfalak mögül jellegzetesen kiemelkedett, mivel legmagasabb pontja volt a várnak, megfigyelőhely lehetett, és a zászló is ezen lengett. A torony magas, négyzetes alapú sisakját csak négy sarokgerenda tartotta. A szertár melletti épület hatalmas kéményével tűnik ki, melyet az olasz metszet erősen füstölgő állapotban mutat. Valószínűleg itt volt a konyha. Az épületek közül még a szárazmalmot (Ross Mühl) kell megemlíteni, mely a délkeleti bástya tövében volt elhelyezve. Mindezeket az épületeket a sáncok jórészt eltakarták, mivel mélyebben feküdtek azoknál, így szükséges volt megoldani a sáncokra való feljárást is. Ilyen feljáró volt a délnyugati bástya közepén, továbbá a szárazmalom és a puskapor raktár mellett. Az északkeleti bástya, úgy látszik, teljes szélességében megközelíthető volt a pékség mellett. Ezeket a feljárókat úgy kell elképzelnünk, hogy karók közé döngölt földből készültek, és nincs okunk feltételezni, hogy lejtőjük vagy lépcsőjük fánál tartósabb anyagból készült volna. A várkapuval átellenben, a délnyugati bástya tövében meg kell említenünk a külső védművekhez való kijáratot, mely a térképen a hangzatos „Aussfall" szóval van jelezve. Ennek déli elhelyezését az indokolja, hogy a déli oldal volt a támadás főiránya. Az alaprajz ezt a helyet a kötőgát megszakításával jelzi, valószínű, hogy egy kisebb alagútszerű folyosó lehetett. A vár keletkezésével kapcsolatban több évszámra is akadhatunk, melyek többé-kevésbé ismeretesek. A Törvénytár 1569-es és 1577-es évszámai megbízható, de elég laza keretet adnak a kallói vár építésével kapcsolatosan. Az előbbi évben hozott rendelkezések a várak között még nem említik Kallót : tehát akkor még nem volt meg. Az 1574. 5. te. 1. §-a szerint a „kallói várkastély . . . csak a minapában épült". Eddig ismeretlen volt annak az 1777-es Kolozsvári Kalendáriumnak az adata, mely szerint Kalló vára 1570-ben épült.

10 A Lőcsei Kalendárium szerint viszont ,,1573 Kalló Vara eppitettik".

11 Ugyancsak ismert adat^: Bongars Jakab 1585-ben Konstantinápolyba menet megszállt Kallóban.

12 Ő úgy említi, hogy a vár 14 évvel azelőtt épült, tehát 1571-ben. A Művészettörténeti Értesítőben közölt benigna mandatának a keltezése 1573. október 10., mely leirat „utasítja a szepesi kamarát a szendrői vár építésére, miután Rueber főkapitány a neki utalványozott 1000 aranyat a kallói várkastély építkezésére használta föl, újabb 1000 aranyat folyósítson".

13 Ha a különböző adatok között eligazodni próbálunk, az első pillanatra nehéz feladatnak látszik, azonban valószínű, hogy mindegyik adat tartalmaz valami részigazságot, kivéve talán Bongars közlését, aki a számokban megbízhatatlan —- nála például Tokaj másfél mérföldnyire fekszik a Tiszától. A vár építése megkezdődhetett 1570-ben, és lényegében véve 1573-ban be is 9 Balogh Ilona : Magyar fatornyok. II. kiadás, Bp., 1935. 42. 10 Új és О Kalendáriom 1777 esztendőre Hanckens Bálint continuatioja szerint, Kolozsvár é.n. 11 Az első lőcsei kalendáriom az 1626-odik évre. "Űj kiadás Lőcsén, 1909. 12 Bongars Jakab utazása Bécsből Konstantinápolyba 1585-ben. Közli Szamoía István : Régi utazások Magvarországon és a Balkán-félszigeten 1054—1717-ig. Bp., 1891. 171. 13 Művészettörténeti regeszták a királyi határozatokból és rendeletekből. Közli Kapossy János után Bánrévi György. Művészettörténeti Értesítő 1956. 318. 77