A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Kalmár János–Szalontai Barnabás: A Báthoriak címeres kőemlékei
A BÁTHORIAK CÍMERES KŐEMLÉKEI A nyírbátori Báthori István Múzeum nevéhez méltóan igyekszik a Báthori-család máig fennmaradt emlékeit számbavenni és feldolgozni. A múzeum eddig megjelent kiadványaiban ismertették a nyírbátori stallumot és a Báthoriak emléktárgyait. Ez a dolgozat a Báthoriak faragott, címeres kőemlékeinek csupán számbavételét, ismertetését tűzte ki célul. Ezzel összefüggő képet kapunk a Báthori-család művészetpártoló és művészetkedvelő tevékenységéről, mecónási nagyságáról is. Hazánk területén csekély számban található Báthori kőemlókekkel szemben Nyírbátorban viszonylag szép számmal maradt meg faragott kőanyag, amelyeken keresztül bepillantást nyerünk a korabeli, magas szintű kőfaragás művészetébe. Az építészeti emlékeket dolgozatunkban nem érintjük, csupán azokat a kőemlékeket soroljuk fel, melyek a Báthori-család címerét is feltüntetik. Ezek a kőemlékek ugyanis kétséget kizáróan a Báthori-család tagjainak megrendelésére készültek, és főleg épületek: váraik, templomaik díszítéséül szolgáltak. A nógrádi ásatások folyamán került napfényre Báthori Miklós emléktáblája (XI. t.), amely egykor a nógrádi vár kaputornyát díszítette. A négyszögletes tábla profilált keretezésű négyzetes süllyesztett mezejében a sárkányrend jelvényével övezett Báthori-címer látható, amelyet leveles és gyümölcsös babérág-koszorú vesz körül. Ezt a koszorút alul szalagkötés fogja át. A koszorú fölött püspöki infula látható, amelynek hátsó részéről hármas bojt végződésű, majd kereszttel díszített szalag ágazik jobb és bal felé. A négyzetes mező alatt a következő felirat olvasható : NICOLAI BATOR PRAESVLIS EST VACIAE 1483. 1 Ez a dombormű igen jelentős a magyarországi reneszánsz művészet szempontjából. Helyi, hazai mester munkája lehet. Ez a korai évszám azt jelzi, hogy ez idő tájt honosodott meg hazánkban az új művészeti modor, és hazai kőfaragó mestereink mennyire maradéktalanul sajátították el az új stílus elemeinek alkalmazását. Ez a gyors fejlődés mindenesetre a budai és visegrádi műhely hatásának tulajdonítható. A címerpajzs alakja kerek talpú, benne a Báthori-család címerképe, a három heraldikai háromszög, melyet kissé ívelt oldalakkal ábrázoltak. A címerpajzsot körülveszi a sárkányrend jelvénye, a nyakára csavarodott farkú tüzet okádó sárkány alakja. A sárkányt naturalisztikusan, pikkelyes testtel ábrázolta a kőfaragó mester, karmaival a címerpajzsba kapaszkodva. A címeres táblát a balassagyarmati Palóc Múzeum őrzi. A nyíregyházi Jósa András Múzeum őriz egy 1958-ban Mátészalkán talált álló téglalap alakú vörösmárvány címeres táblát, amelynek képes mezejét a sárkányrenddel övezett Báthori-címer képe tölti ki (XII. t.). A kerek talpú 1 Balogh J.: A magyar renaissance építészet. Budapest, 1953. 19. 63
