A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Feltich Nándor: A besztercei románkori aspersorium
kerülés után készült modern pótlás, csak a harmadik eredeti. Megvizsgálva az anyagot, ez utóbbit csekélyebb finomságú ezüstnek, a pótolt részeket bronznak találtam. Hasonlóképpen csekélyebb finomságú ezüstből van az egész edény a füllel együtt. Ez utóbbi tömör öntvény. Tartója : a két emberfej, a hozzátartozó téglalap alakú résszel együtt, szintén tömör öntvény. A görög nyelvű feliratot viselő, hasonló finomságú ezüst téglalap-mezők a felirattal együtt szintén öntés útján készültek (vastagságuk 3,5 mm) ; fel vannak forrasztva az edény felső szólére. Magának az edénynek a teste vékony ezüstlemezből készült, amelynek vastagsága az 1 mm-t nem éri el. Az öntvényekről még azt kell megjegyezni, hogy a betűk erősen plasztikusak, a felírásos részek hátterét pedig utólag apró köröcskókkel sűrűn borították. Ugyanazzal a poncolóval veregették be a cizellált növénymintás oldalakon is a háttér-részeket. Az öntvónyrószek és a lemezrészek egész felülete citromsárga színű aranyozással van átfuttatva (elektron). 3 A növényminta lényege a változatosság. A felső, keskenyebbik, hatszögletes rész mindegyik oldalát szimmetrikus növényi minta díszíti. E növényi minta minden második mezőben nagyjából azonos. De ezeket az azonos mintákat nem préselőmintán verték ki, hanem mindegyiket újra cizellálták. Az edény alsó, szélesebb része szintén hatszögletes. Oldalain ugyanaz az elv : minden második oldal mintája lényegileg azonos. Mivel azonban nagyobb a tér, nagyobbak a minták is. Több lehetőség volt tehát változatosságot vinni a részletekbe. Az edénynek külön megjelölt fő-nézeti oldala nincs, nem is lehet, mert a fogantyút véve alapul és keresztbeállítva azt, nem is oldallap, hanem két oldallapnak az éle jut a néző elé. Mindegyik oldal egyforma jelentőségű tehát. Ennélfogva a háromszor ismétlődő központi szárnyas (illetőleg egy esetben szárnyatlan) oroszlánalak azonos értékű minta a másik három oldal központi nagy palmettájával, amelynek szára alul kétfelé ágazik. Itt van tehát a kétfelé ágazó szárú keleti palmetta, mely az edényen többször nem is fordul elő, csak e három központi helyen. Ez a palmetta mindhárom esetben azonos, bár kézi cizellálás és nem préselés útján való megismétlés. A három oroszlán azonban nem egészen egyforma. Kettő a néző szerint tekintve bal felé tart, jobb mellső lábát fölemeli ; az egyik szárnyatlan, a másik szárnyas. A szárnyatlan szája nyitva van, a szárnyasé pedig csukva. A harmadik oroszlán a néző felől tekintve jobb felé halad, bal lábát fölemeli, szárnyán és mellén pontsorral díszített szalagkötés van. Száját nyitva tartja. 4 A FELIRAT Kérésemre Moravcsih Gyula szíves volt foglalkozni a felirattal. Megfejtése a következő : HZOCII ПНП K&WITON NH II AMATO Jézus forrása a gyógyításoknak is 3 Mind a leltárkönyvben, mind pedig az összes későbbi közleményekben az edény anyagáról és technikai kivitelezéséről téves és teljesen hasznavehetetlen, sőt félrevezető leírások jelentek meg. Éppen erre való tekintettel a technikai vizsgálatot különös gonddal végeztem. 4 Az Arch. Ért. 1903. kötetében megjelent tusrajzok elég jók, bár a stílust a tusrajz technikája miatt nem érzékeltetik, kisebb részletekben pedig, például a szárnyatlan oroszlán fölötti benyúló indarészletnél, pontatlanok. 34
