A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Csallány Dezső: Adatok Attila székhelyének kérdéséhez
VIGILAS ÜTJA 1. Az Istrostol észak felé Attila táboráig (kb. 50 km) : 2 nap 2. Attila táborából visszafelé az Istrosig, átkelés a folyamon (kb. 50 km) : 1 nap 3. Istros—Naissos—Serdiké (355 km) : 5,4 nap 4. Pihenés Serdikében : 1 nap 5. Serdiké—Konstantinopolis (550 km) : 8,3 nap 6. Tartózkodás Konstantinopolisban : 4 nap 7. Konstantinopolis—Adrianopolis (236 km) : 3,5 nap A lóháton megtett utazás összesen : 25,2 nap PEISKOSÉK ŰTJA 1. Az Istrostol, észak felé, Attila székhelyéig (kb. 270 km) : 7 nap 2. Tartózkodás Attila székvárosában 4 nap 3. Hazatérés, Attila székhelyétől az Istrosig (kb. 250 km). Átkelés : 3,5 nap 4. Istros—Serdiké (355 km) : 5,4 nap 5. Pihenés Serdikében: 1 nap 6. Serdiké—Adrianopolis (314 km) 4,6 nap Priskosók lóháton megtett útja összesen : 25,5 nap Vigilas tolmács és a Maximinos-féle követség egyidejű, de ellentétes irányú útjának 25 napos időtartamban való egyezése meglepően összevág. A két úti adat összevetése és egyezése valószinúsíti, hogy Attila székhelye 250—270 km-re van az Al-Dunától észak felé, és így a „hét napi út végeztével" kifejezés összegezését jelenti a követség által az Istrostol Attila székvárosáig megtett út eseményeinek. Tehát ez a ,,hét nap" nem újonnan kezdődő útszakaszt jelöl, mint ahogy azt egyes kutatók gondolták és ezen az alapon a hun központot így jóval messzebb keresték észak felé, hanem Vigilas egyező úti idejének figyelembevételével, a követség által az Istrostol a hun székhelyig összesen megtett útszakaszt jelenti. A két követség egyező úti idejének figyelembevételével az egyik hibaforrás : a túlszámítás, egyszerűen kiküszöbölhető. UTAZÁS A HUN FÖLDÖN 1. nap. „Miután az Istroson átkeltünk s a barbárokkal mintegy 70 stadiont mentünk, egy térségen megállapodnunk parancsolták, hogy Edék ón emberei Attélásznak jövetelünk felől jelentést tehessenek." A Morava torkolata vidékén keltek át és a korábbi útirányt megtartva északi irányban haladtak, mintegy 13 km távolságra, a Plosic—Bavaniste vonalon. Az általános történeti felfogás szerint a hunok a 400-as évek után az Al-Dunánál Margummal szemben ütötték fel székhelyüket. Harmattá János, a hun hatalmi központnak a Duna—Tisza vidékére való helyezését a 420-as évekre teszi. 3 3 Harmattá J. : Előszó Fettich Nándor, A szeged—nagyszéksósi hun fejedelmi sírlelet c. munkához: Arch. Hung. XXXII (1963), 8. skk. — Ferenczy E.: A magyar föld népeinek története a honfoglalásig. Studium könyvek, 3. Budapest, 1958. 95. skk. 20
