A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Erdész Sándor: Egy népi verselő Tiszavasváriból

költészetében a históriás hang nem közvetlen, a históriásokkal való kapcsolat hatására jelentkezik, hanem a közösség közvetítése útján. A soron következő verseiből az első a község fejlődéséről, a második pedig a Tiszavasvári mellett elhúzódó Keleti Főcsatorna építéséről szól: „VALÓSÁG Nem én vagyok oka, hogy korán születtem, Demokráciára, hogy megöregedtem." ,,Ha körültekintek, mintha földből nőne, Titkos kezek tolnák alulról felülre A sok építkezést országunkban széjjel. Melyből a mi községünk sem marad el." „Nem rég lett kész kettő kilométer betonjárda, Mint a szobánk földjón, úgy járhatunk rajta. A kisembereknek többszáz új lakása Épül, s most is készül, azt mindenki lássa. Tisza-csatorna, hej, ez rég kellett volna, Sokkal többet termett volna azóta a róna." „KORDÉLYOSOK" „ötéves terv középpontjába van ő, Nem akadály neki hideg, vagy eső." „Szállít követ, földet, fövenyt, s egyebet, Amire szükség van a csatorna mellett." „Hisz nagy lócsiszár a brigádvezető, Csak a lónak legyen, inkább nem enne ő." ,,Míg őrá lesz bízva a lovasfogat, Nem félhet, hogy csődbe jut a vállalat. Érdem illeti meg, koszorú ezennel, Ki vállalását végzi szívvel, szeretettel." Talán nem szükséges különösebben bizonygatnunk, hogy az érett költészet kora nem következett volna be Magyar Józsefnél, ha Büdszentmihály, illetve Tiszavasvári közössége nem ment volna át lényeges változásokon.

21 Tiszavasvári község társadalmának változása szükségszerűen magával hozta költője szemléletmódjának megváltozását. A legutóbbi években írott verseiből láthattuk, hogy nem mehetett el szótlanul a község fejlődése, a békeharc, általában a szocialista átalakulás kérdései mellett; mint „népköltő" kötelességének érezte mindezek megverselését. Az új igények, az új témák Magyar József költészetét ugrásszerűen magasabb színvonalra fejlesztették. Magyar József most is ír verseket; reméljük, hogy költészete egyre feljebb ível. Marad még néhány részletkérdés, mely nem tartozik szorosan Magyar József költészetének fejlődéséhez, illetve műfajainak kérdéséhez, de úgy hisszük, hogy felsorolásával népi verselőnk egyéniségéről teljesebb képet rajzolhatunk. 21 Gondolunk itt az egyre növekvő, világhírű Alkaloida Gyárra, a község üzemeire, a Keleti Főcsatorna építésére stb. 160