A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Erdész Sándor: Egy népi verselő Tiszavasváriból

A tisztek is hamarosan tudomást szereztek Magyar József költői tevékenységéről, s esténként berendelték, hogy nékik is szavaljon. Magyar eleget tett a parancsnak, s a verseit mindenkor készséggel elszavalta.

8 Szavalásaival elérte, hogy több ízben soronkívül is elengedték szabadságra. Magyar József 1916 decemberében esett orosz hadifogságba. 1917 májusában — a nemzetközi egyezmények értelmében

9 — a sebesült hadifoglyokkal együtt átvette a svéd vöröskereszt. Svédországból Dániába került, majd onnan 1917 szeptemberében hazaérkezett Magyarországra. Rövid pihenő után ismét be kellett vonulnia, de többet már nem került harctérre. A háborús élmények a parasztságnál mindenkor a legfontosabb beszédtémát alkotják, még a kevésbé beszédes, de világháborút járt parasztembereknek is van egy-két történetük hősiességükről, avagy sebesülésük történetéről. Az idő távlatából ezek az emlékek megszépülnek, kiszíneződnek ; a társaságokban szívesen hallgatják. Magyar Józsefet háborús élményei egész kötetre való vers írására késztették, melyekben elejétől végig részletesen leírja a személyével kapcsolatos történeteket. Hadi költészetéből legelőbb ismerkedjünk meg a harctéren írott egyik versének néhány részletével, melyből kicsendül a katonai közösség honvágya és háborúellenes hangulata : „VÁGYAKOZOM HAZÁM TEUTÁNAD Egy gondolat rendít engemet meg : Fájó, ha idegen földön kell halnom meg ! " ,,Magyar virágból koszorú nem lesz koporsómon, Kék nefelejts nem fog nyílni egyszerű síromon. Nem lesz, ki úgy néhanapján hantom látogassa, Nem lesz, ki fejfámon olykor magát kisírassa." Miután hadifogoly lett, írta meg az alábbi versét: „FOGOLY NÓTA Eszem-e még szőlőt, kenyeret is lágyat ; Vetnek-e még nekem jó paplanos ágyat? Vár-e még galambom, számít-e még reám, Karja csókok közt hajlik-e még rám?" A versen erősen érződik a népdalok hangja. Ezt már nem a második katonai közösségnek írta, hanem különböző korú ós származású egyénekből álló, összezsúfolt fogolytábor lakóinak, kiknek bizonytalan életét, kilátástalan jövőjét fejezi ki versében. 8 Érdemes párhuzamot vonni a mesemondók szerepével, ugyanis a mesemondó katonákkal is előfordult, hogy a tisztek berendelték. A szamosszegi Ámi Lajos és a nyírvasvári Varga József mesemondók is büszkélkedtek ezzel. 9 Köztudomású, hogy az I. világháború elején megállapodás történt az Osztrák— Magyar Monarchia és Svédország, valamint Oroszország és Svédország között, hogy a két szembenálló hatalom sebesült, rokkant és beteg hadifoglyait a semleges országok vöröskeresztes szervezeteinek közbeiktatásával kölcsönösen kicserélik. 153