A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Erdész Sándor: Egy népi verselő Tiszavasváriból

korszakban az írói alkotás már papírra kerül, de a szóbeli terjesztés továbbra is fennmarad. Ezáltal az írott és íratlan irodalom között egy új stílus jön létre, mivel a költő, vagy író ,, . . . tudatosan úgy alakítja a nyelvi formát, hogy az fölolvasásra alkalmas legyen."

3 Az írott irodalom az írásbeliség általánossá válásával kezdődik, amikor a szerzők nem szóbelileg, hanem kizárólag olvasás útján kívánják műveiket terjeszteni. Az átmenet természetesen több évszázadig tartott, s a fejlődéssel párhuzamosan a szerző is fokozatosan kiemelkedett az ismeretlenségből, s a társadalom elismert tagjává vált. A szocializmus építésével kapcsolatos társadalmi átalakulás — itt elsősorban az osztálykülönbségek fokozatos eltűnésére gondolunk — azzal az örvendetes eredménnyel jár, hogy a „népi irodalom" művelői : a népköltők eddigi paraszt- vagy munkásközönsóge egyre bővül, s minden korlát nélkül bármely nópköltő az egész ország költőjévé fejlődhet. Nem véletlen, hogy a már említett Bihar megyei Nagy Imre népköltő (1896—1942) csak most, az osztálykorlátok ledöntése után válhatott országosan is elismert költővé. Ugyancsak a népköltői tevékenység bővülését látjuk Magyar József esetében, mivel tiszavasvári hallgatóközönségéhez ma már hozzátartozik a község értelmisége is. Magyar Józsefnek, mint népi verselőnek tevékenysége a jelen korszakban képez határkövet a szóbeliség és az írásbeliség között, mivel verseit még szóbelileg terjeszti, hallgatóközönségóvel még közvetlen kapcsolatban áll, viszont verseit írásban is rögzíti. Az írásban való rögzítés Magyar Józsefnél inkább a fogalmazás megkönnyítését, a versek fennmaradását, mint költői emlékeinek megőrzését célozzák. Az írott irodalom kialakulásának kezdetén hasonló határkövet jelentett az énekesek, a hegedősök tevékenysége is. Tipikus ós ismertebb képviselőjüknek : Tinódi Lantos Sebestyénnek nem olvasó-, hanem ugyancsak hallgatóközönsége volt, históriás történeteit mindenkor élőszóval terjesztette, de írásban is rögzítette.

4 Látnunk kell azt, hogy míg a feudalizmus idején a szóhagyományból kibontakozó „írott irodalom" az uralkodó osztály kultúrájának termékeként jelentkezik, addig a kapitalizmus keretein belül a szerzőség nélküli népköltészetből, a szóhagyomány által őrzött népi kultúrából kiemelkedő „népköltők" irodalma „népi irodalom",

6 tehát a kizsákmányolt osztályok kultúrájának terméke. Magyar József irodalmi tevékenysége számos, az irodalomtörténet — néprajztudomány határán levő kérdést érint, melyek vizsgálatát a néprajz oldaláról kíséreljük meg. Célunk Magyar József költői egyéniségének kialakulását ós fejlődésót bemutatni, továbbá rávilágítani arra, hogy egyéniségét miként befolyásolta, költészetét milyen irányba terelte a közösség formáló ereje. Magyar József Büdszentmihályon született 1887. okt. 27-én. Szülei 5 kh földön gazdálkodtak, hárman voltak testvérek. A helyi ref. iskolában hat 3 Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak (Tudományos Gyűjtemény 105.) Bp., 1931. 120. 4 Tinódy-Emlékkönyv. Szombathely, 1956. 6 A ,,népi irodalom" terminológiáját itt — a szerző nélküli alkotások mellett — a „népköltők" irodalmi munkásságára is vonatkoztatjuk, de semmi esetre sem a „népi írók" (Társadalmi Szemle, 1958. 6. sz. 38.) irodalmi alkotásaira. 150