A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Kalicz Nándor: A baktalórántházi sírlelet

bergi periódusban figyelhető meg,

43 s a fiatalabb folyosós sírok, Salzmünde, Nosswitz és Csehország ún. északi kerámiájának periódusán keresztül egészen a zsinegdíszes kerámia és a gömbamphorák kultúrájának a feltűnéséig megtaláljuk. Abszolút számokban kifejezve Mildenberger kronológiája szerint ez 2200—1800, ill. 1700-nak felel meg.

44 Természetesen ilyen hosszú időn keresztül nem érvényesülhetett egy bizonyos leletcsoportra jellemzővé vált hatás. A péceli kultúra abszolút kronológiájára vonatkozólag az újabb kutatások alapján bőségesebb ismeretanyaggal rendelkezünk. Kutzián Ida a bodrogkeresztúri kultúra életének végére két datálási lehetőséget említ (Trójával párhuzamosítva), mégpedig 2200/2150, ill. 2050/2000.

45 Ennek alapján a péceli kultúra virágzásának kezdete — a két szélső határt tekintve — 2200—2000 között kezdődhetett. A péceli kultúra végét — Trója V. pusztulásával párhuzamosítva —i. e. 1900-ra helyezhetjük.

46 A péceli kultúra abszolút számokban kifejezett időhatárai megfelelnek Mildenberger közép-németországi kronológiai táblázatában a baalbergi, salzmündei, a dolmen és folyosós sír fokozatoknak .

47 Ezért az időrend tisztázásánál még tovább kell mennünk. Az ózdi leletek, legalábbis ezeknek egy része, amelyeknél leginkább észrevehetők az északi vonások a rézkorvégi történelmi események vizsgálata kapcsán, a fentebb említett időpontnál még későbbre helyezhetők, vagyis i. e. 1900 után. Ez már korabronzkorunk legkorábbi szakasza, amikor a zóki és a hatvani kultúra népessége véget vet a péceli kultúra önállóságának, illetve a megmaradt részeket kiszorítja eredeti települési területéről Észak-Magyarországra és Szlovákiába.

48 Eszerint azt mondhatjuk, hogy az „északi" hatások 1900 után is érvényesülnek, méghozzá fokozottan érvényesülnek a legkésőbbi péceli jellegű leletanyagban ós azt erősen színezik. A díszítésben az ék alakú bevágásokból képzett sorok ebben a késői szakaszban válnak igen gyakorivá. Ez a díszítésmód érvényesül a baktalórántházi edényeknél is, sőt a Nyírség korabronzkori leleteinek egyik fő díszítőelemévé válik.

49 így azt hiszem, hogy nem tévedünk, ha a baktalórántházi leletek korát is a péceli kultúra legkésőbbi szakaszával párhuzamosítjuk, vagyis a korai bronzkor kezdetére tesszük, i. e. 1900 utánra. így bár Mildenberger a salzmündei csoport korát i. e. 2100—1900-ban álla43 Mildenberger, O. : Studien zum mitteldeutschen Neolithikum. Leipzig, 1953. 82 — 83. A Trichterbecher kultúra kialakulásával kapcsolatban a leletek előzményét a Dunavidéken, sőt még messzebb, délebbre keresi. Ezzel az elsődleges délről északra irányuló hatással nem foglalkozom dolgozatom keretében. Azt azonban a dolgozatban is hangsúlyozom, hogy a baktalórántházi leletek helyi előzménye nem állapítható meg, a leletcsoport egészében északi jegyeket visel. így az északon érvényesülő déli hatások a tárgyalt időszakban már erős módosuláson mentek keresztül, vagyis a baktalórántházi leleteknél teljesen elmosódtak. 44 Uo. 92, kronológiai táblázat. 45 B. Kutzián I. : Über südliche Beziehungen der ungarischen Hochkupferzeit. Acta Arch. Hung. IX. (1958) 184. 46 Ennek az időpontnak a megállapításánál Mellaart, J. : The End of the Early Bronze Age in Anatolia and the Aegean. AJA 62 (1958) 9—35. című cikkére hivatkozom, ahol ő a hettita vándorláshoz köti Trója V. és a vele kapcsolatos anatóliai és balkáni kultúrák pusztulását a fent idézett időpontban. 47 Mildenberger, O. : Studien 92. kronológiai táblázat. 48 Kalicz N. : Über die Frage der befestigten Siedlungen in Nord- und Ostungarn bis zum Beginn der Bronzezeit. Annales Univ. Scient. Bud. de Hol. Eötvös. Sectio Historica. Tom. II. 1960. 258. 49 Szerző összegyűjtött leletanyagában, közöletlen. 13