A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Nagy Gyula: A vámosoroszi szárazmalom

vége mellett kétfelől egy-egy faék van. Ezek segítségével lehet a követ vízszintes irányban szabályozni. A kő felemelése és leszállítása a talp alá vert ékek segítségével történik. A szálvas 5x5 cm-es kovácsolt acél, melyre az orsót erősítették. Az orsó átmérője 29 és vastagsága 5,5 cm. Tányérjának szélén vasráf van. Az orsónak 7 db 42 cm hosszú, gyertyánfából készült pálcája van. A pálcák alsó része — közvetlenül a tányér felett — egy-egy faszöggel átütött. Noha az orsónak 7 pálcája van, mégis kishatosnak hívják. A kásakő kikapcsolásakor 3 pálcát ki kell venni az orsóból. Az orsó felett van a hatszárnyú vitorla. A vitorla tőkéjét faókekkel erősítették a szálvashoz. A tőke hengeralakú. Mindkét végén ráf van. A szárnyak fenyődeszkából készültek. Két darab ujjnyi vastag kötéllel fűzték össze. A vitorla előtt 20 x 25 cm-es nyílás van. A vitorladobba került kása ezen keresztül repül az osztályozóládába (XXXIII. t. 4). A vitorladob felett a kőpad ledeszkázott. A szálvas felnyúlik a kőpadra. A szálvas körül 15 cm-es nyílás van. Ebbe illeszkedik szorosan bele a nyaktőke. A tőke valamivel hosszabb, mint a kőpad deszkájának a vastagsága. A tőke ráffal körülvett s néhány vaspánttal a kőpad deszkájához szegeit. A deszkára fektetett pántok egyik végét a nyaktőke ráf ja alá bújtatták. Ezért a nyaktőke nem veheti át a szálvastól a forgást. A szálvas köré, a nyaktőke magasságába kerül a kőpadra az agyagból készült kőalja. Teteje teljesen egyenes. Átmérője megegyezik a forgókőével. A szálvasfejre kerül a vékony kásakő. A szálvas feje a kásakőbe faékekkel beékelt keresztvasba illeszkedik. A kő 105 cm átmérőjű és a szélén 2,5 cm vastag. A kő szélén, valamint a hátán levő 36 cm-es átmérőjű kiemelkedésen vasráf van. A kásakőre a fenyődeszkából készült káva borul. Átmérője 110 cm. A kávatető közepén 25 cm átméretű nyílás van. A deszkákat két vékony heveder fogja össze. A kőpad korlátjára és a malomházat a sátortól elválasztó deszka kivágásába került a garatváz. Ez 2 db 4x8 cm vastag, 145 cm hosszú fenyőfa, melyek egymástól 44 cm-re vannak. A vékony gerendákat 3 fog köti össze. Két fog között helyezkedik el a fenyődeszkából készült csonkagúla alakú garat. Szájmórete 50x80 ós mélysége 55 cm. A garat végén egy kerek nyílás van, melyet egy keskeny, nyeles fasuber zár el. A meghántolt köles és a hója a vitorladob nyílásának felső részén kinyúló, bádogból készült rövid csövön ömlött ki. A héjat, az ondót a vitorla szele a malomház sarkába hajtotta. A kása a kifolyócső alatt levő lefolyóládába került. A láda négy oszlopon állt. Az első pár valamivel alacsonyabb volt, mint a hátsó. Az oszloppárokat egy-egy deszka fogta össze. A láda az állványon jobbra-balra csúsztatható volt. A fenyődeszkákból összeszegelt láda mérete: 80x110x28 cm. Egy deszkával két rekeszre osztott. A nagyobbik 41 cm széles. Mindkét rekesz külső végén egy-egy fasuber volt. Ezzel engedték a kását az alatta levő vékába. A lefolyóláda lábai már hiányoznak. A kása vámja a vámosbödönbe (XXXIII. t. 7) került. A vékony fenyődongákból készült hordó 40 cm átmérőjű. Magassága 74 cm. Faabroncsok fogják össze. Két vékony vasfüle van. A vastag fenyődeszkákból összerótt fedő ráhelyezése után egy bunkósvégű rudat dugtak át a füleken. A bot átfúrt végére került a lakat. A fedőn egy 12x4 cm-es nyílás van. Itt öntötték bele a vámkását. A köleshántoláshoz egy ritka és egy sűrű rosta is tartozott. A hántolás előtt ezzel tisztította ki a molnár a kölest. A rostálást az olajütő darásládájába 134