A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Balogh István: Szabolcs megye statútumai a pásztorok megrendszabályozására a XVIII. században

A pásztorok regulázására indított helyi akció 1792-ben azonban már beletorkollott az országos rendezés előkészítésébe, és ebben a rendezésben több hasonló helyzetben levő törvényhatóság mellett Szabolcs megyének is jelentős része volt.

35 Ugyanis július 17-én a helytartótanács kiadott egy rendeletet, amely az országos rendezés előfutárjának tekinthető. A körrendelet utasítja a megyéket, hogy ilyen tárgyú statútumaikat küldjék fel hozzá. A vármegye közgyűlése szeptember 4-én és november 11-én tárgyalta a korábbi, Debrecen panaszára adott leiratot és a július 17-i rendelkezést. A gulyások lótartására vonatkozó korábbi statútumokat — ami a debreceniek legfőbb sérelme volt — úgy módosították, hogy a várostól távoleső pusztákon minden gulyánál megengedik egy hátasló tartását, a debreceni pásztoroké a város, a magános vagy földesúri pásztorok lovai pedig a gazda vagy a földesúr bilyogjával legyenek megjegyezve. Az ilyen lovakat a gulyásoknak sem eladni, sem elcserélni nem szabad, a lóról való passust köteles a pásztor mindig magánál hordani.

36 sével nemcsak a pásztorok, de mi is szükségesnek ítéljük és tartjuk a hátaslovat, hogy tavaly is, az idén is ily történetek miatt károkat szenvedtenek pásztoraink. Minthogy pedig számadó pásztorokat nem tarthatunk, hacsak hátaslovak nem engedtetik, mi pedig tetemes adót fizetünk a marháinktól is, és több közönséges terhet viselünk, alázatosan esedezünk annak végbenvitelére, hogy számadó pásztoraink (ide nem értvén a bojtárokat, akik hogy lovat tartsanak magoknak, magunk sem akarjuk) hátas lovaik el ne vétessenek^ Uo. Fasc. 8. n°. 1385. 1792., Fasc. 8. n°. 1257. 1792. 35 Az országos akció elindítására Arad megye felterjesztése szolgált okul, amely előadta, hogy a megye erdős részein felfegyverzett és szervezett rablóbandák garázdálkodásai következtében — akik fényes nappal csoportosan szekereken járva még a sűrűn lakott mezővárosokat is megtámadják, a szarvasmarhákat és lovakat a csordákról, udvarokból és istállókból is elhajtják, az ellenálló földesurakat vagy tiszteket válogatott kínzásoknak vetik alá — a közbiztonság teljesen megingott. A megye néhány rablást is felsorolt, amelyeket fényes nappal Butyinhan és Világoson követtek el. A megyei hatóság, a csekély fegyveres őrség miatt képtelen a bajjal megküzdeni, és félő, hogy alkalomadtán magát Aradot is elfoglalják, ahol a megye pénztárát és mintegy 200 rabot tartó börtönt csak 24 fegyveres hajdú őrzi. A helytartótanács 1792. július 17-én tartott ülésében tárgyalta az Arad megyei felterjesztést, és elhatározta, hogy az összes törvényhatóságokat utasítja, az útonjáróktól az útlevelet követeljék meg, az útlevél nélküli csavargókat fogassák el; kötelesek ügyelni, hogy mindenki tisztességes úton keresse kenyerét ; a pusztákon egyik pásztorszállásról a másikra csavargókat gyakori ós váratlan rajtaütésekkel össze kell fogdostatni ; elrendelték a réveken átkelők szigorú ellenőrzését ; a városokon és a falvakon senki az elöljáróság tudta nélkül házába idegent be ne fogadjon, s végül megtiltották a parasztoknak a puskapor és golyó eladását. A katonai főparancsnokságot felkérték, hogy a vármegyei hatóságok kérésére szükség esetén adjanak katonai erősítést részben őrségre, részben a rablók üldözésére, sőt a görögkeleti metropolitát, hogy papjai révén támogassa a polgári hatóságokat a rablók leleplezésében ; az erdélyi kormányszéknek átírtak, hogy a határszéli megyékkel indítsanak közös akciót a rablóbandák megfékezésére, különösen Krassó megyében, az alispánokat pedig felhatalmazták, hogy a feljelentők részére a házipénztárból 50 Rhfrt-ot fizethessenek ki jutalmul. Ugyanezen az ülésen javasolták azt is, hogy az elharapódzott baj meggátlására szükséges intézkedéseket vagy saját hatáskörben, vagy egy más, regnicolaris deputatio, vagy ami még jobbnak látszik, a leginkább érintett megyék küldötteiből Pesten valamelyik főispán elnöklete alatt e célra életrehívott bizottság adná ki, addig, míg az országgyűlés állandó jellegű szabályozást nem alkot. O. L. Helytartótanács Publ. pol. 5 — 60. 1792. ; Nyíregyháza Áll. lvt. Fasc. 8. no. 1243. 1792. ; Szabolcs megye alispánja behívására a nádor rendelete 1792. szept. 28-án kelt. O. L. Helytartótanács. Publ. pol. no. 19 — 84. 1792. ; Nyíregvháza Áll. lvt. Fasc. 8. n». 1303. 1792. Prot pol. oec. fob 191. no. 88. 1792. 36 Uo. Prot, pol. oec. fob 183. no. 2. 1792., Fasc. 8. no. 1243. 1792., Prot. pol. oec. fob 185. no. 24-25. 1792. 105