A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Balogh István: Szabolcs megye statútumai a pásztorok megrendszabályozására a XVIII. században

,,A külső kortsmákon leginkább a kortsmárosok a nagy orgazdák, de amellett sok és nevezetes embereket lappangtatnak," ezért a korcsmárosok nak uruktól hiteles levelük legyen, amelyben a cselédeik név szerint fel legyenek sorolva. A szolgákat esztendőre fogadják, fogadásukkor a bíráknak vagy csendbiztosoknak bejelentsék. A kocsmárosok, pásztorok és másféle emberek ne merjenek pásztortól vagy másféle gyanús embertől lovat venni, vagy cserélni, csak esküdtek jelenlétében, „különben legkisebb gyanúság férvén hozzájok, terhes rabságba ejtik magokat". A kocsmárosok kötelesek a gyanús, kóborló és korhelykedő vendégeket a legközelebbi község bírájának bejelenteni. ,,A pásztoroknak is egyátaljában sem nappal, annyival inkább éjszakákon a kortsmákon korhelkedni, minthogy abból nem tsak tolvaj ságok, de gyilkosságok is szoktak származni, meg nem engedtetik, mivel nekik az a kötelességek, hogy a reájok bízott jószág mellett töltsék idejeket." A csendbiztosok azért főleg éjszaka járjanak a kocsmák és pásztortanyák vizsgálására. Ha a pásztornak jószága elvész, csak nappal keresheti „mivel különben ilyen éjszakázó személyre ha reá találnak, rabbá tétetődik". „Vágynak még más helyek is, tudniillik a pusztákon való szállások, amelyek a tolvaj és kóborló embereknek nagy tanyájok szokott lenni", azért a kintlakó szolgákat gazdáik lássák el bizonyságlevelekkel. A csendbiztosok a pásztorokat hívassák be a helység házához felváltva két ízben, hogy minden pásztornak tudomására hozzák a rendelkezéseket. A comissariusok megfelelő lovas és fegyveres embereket tartsanak, s a pásztortanyákat, a szállásokat és külső kocsmákat minden héten szorgalmasan megvizsgálják. Külön fel kell jegyezniük a pásztorok nevét és a pásztoroknál bekövetkezett mindenféle változást. A statútumok végrehajtása a falusi bíráknak külön kötelessége legyen. A statútumokat a helység házánál ki kell függeszteni. A mészárosoknak megtiltották az éjszakai marhavágást, ós elrendelték, hogy a vágásnál legalább egy esküdt jelen legyen. A statútumokat hasonló természetű intézkedések megtétele végett Bereg, Ung, Zemplén, Borsod, Heves, Bihar, Szatmár és Ugocsa megyéknek, Debrecennek, a Hajdú- és Jász-kun területnek is megküldötték. A következő években nagyjából hasonló intézkedéseket hozott a szomszédos Bihar vármegye is, amellyel az együttműködés amúgy is a legszorosabb volt.

22 Biharban a pásztorkodás hasonló természete és mértéke ugyanolyan rendészeti feladatokat vetett fel, mint Szabolcsban. 1790-ben Bihar vármegye átírt Szabolcsnak, „hogy kivált az érmellóki és sárréti processusaiban az Alföldről és a szomszéd vármegyékből telelés végett idehajtott marhák mellett levő pásztoroknak színe alatt rossz kóborló emberek és tilvajok, kivált a ligeteken felette megszaporodtak", ezért a járásbeli szolgabírák legalább minden héten kétszer járják végig a pusztákat és a passus nélkül kóborlókat fogdossák össze. Kérték, hogy Szabolcs megye is tegyen hasonló intézkedést.

23 A telelőpásztorok regulázására Szabolcs megye 1790 végén ki is dolgozott egy rendszabást, amely szerint minden telelés végett, vagy telelő marháját látni idegen helyről jövő pásztor, vagy gazda passussal rendelkezzék, különben visszaküldik lakóhelyére. A szolgabírák az itt telelő jószágok pásztorait, gazdájuk nevével és jószágaik számával együtt írják össze, ós az összeírást Uo. Gestions-protokoll. 1788. március 29. 1199. sz. Uo. Fasc. 5. no. 387. 1790. — Prot. pol. 1. fol. 333. n°. 2439. 1790. 100