A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Merényi Oszkár: Szemere Pál kiadatlan kritikai műve Kölcsey ellen és Berzsenyi mellett (1817)
költői erő is lankadhat és kimerülhet, s ilyenkor nem képes a fenség kifejezésére. Berzsenyinek Kölcsey által kifogásolt kifejezései nem védhetők mindig oly mértékben, mint ezt Szemere teszi 119 . A fiatalkori darabok elhagyása tekintetében elvileg nem mindegy, hogy kiváló vagy közepes költőről van-e szó. Viszont igaz, hogy a fiatalkori versek jelentősége nem döntő egy költő elbírálása szempontjából 120 . Berzsenyi verseinek elemzése Szemerénél sokszor csak tartalmi elmondást foglal magában. Finom meglátások csak elszórt megjegyzéseiben találhatók. Jogosult Kölcsey egyoldalú Berzsenyi-felfogására tett megjegyzése, de ő maga nem ad Kölcsey helyett sokoldalúbb arcképet Berzsenyiről. A Remete védelmében nem elég szerencsések világirodalmi utalásai, mert azok csak tervekre vonatkoznak. Ezenfelül a tartalom és forma összhangja kétségtelen művészeti törvény. Ennek ellenkezőjét Szemerének a Remete esetében nem sikerül bebizonyítania. Mindenesetre érdekes a Remete esztétikai védelme schilleri gondolatelemek segítségül vételével (játékosság és komolyság elemeinek szintézise), de nem meggyőző 121 . Ami Berzsenyi költészetének szűk körét és az egyhangúság vádját illeti, ma természetesen ezt a kérdést mélyebben látjuk, de kétségtelen, hogy vannak Berzsenyi költészetének ismétlődő motívumai, amelyekre Szemere nem tér ki. A „Kazinczyánák" védelmében Szemere túlságba megy, hiszen Berzsenyi maga is elismeri e versek egy részének túl cifra stílusát és tartalmuk hibáit. Kitűnő ellenben Kölcsey kritikai indignációjának jellemzése, amelylyel egyúttal saját kritikai ideálját : az analitikus-szintetikus módon való bírálatot akarja megvalósítani 122 . És végigvonul az egész Tudósításon Szemere eszményeinek hirdetése is : a nyelv, a költészet újjáteremtő erejébe vetett hit és az új, európaibb magyarság követelése 123 . Nem utolsó érdeme és jelentősége Szemere Tudósításának az az egyezés, amely a Tudósítás és Berzsenyi Antirecensiója között van. Az egyező vonások létrejötte a két szerzőtől teljesen függetlenül történt, mert egyik sem tudott a másik munkájáról, amikor művét írta 124 . Egyezik Kölcsey kritikája ellentmondásainak felvetése (különösen a dicséret és kárhoztatás kibékíthetetlen ellentéteiben), Kölcsey misztifikációjára vonatkozó felfogásuk, a Horáctól és Matthissontól való függés elleni tiltakozás, a poéta és versificator értelmezése, a fenség és dagály megvilágítása, a Grotta és a Melancholia magyarázata, az ódák és hangsúlyos versek különböző jogosultságának védelme, a Day kára és Kisre való hivatkozás Kölcsey elfogultsága tekintetében, a visszaemlékező versek védelme, a forma jelentőségének túlzása elleni tiltakozás (Remete). Mindez persze Szemerénél nagyobb felkészültséggel és kritikai gya119 Uo. 22. kk. 120 Uo. 26. kk. 121 Uo. 39. kk. 122 Jánky id. m. 715. 123 Kelemen Béla: id. kiad. 56. kk. 124 Antirecensio id. kiad. 56. kk. 245
