A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)

Balogh István: Szabolcs megye dézsmajegyzéke 1556-ból

A dézsmajegyzék a XVI. századi jobbágygazdálkodás kettős alapjára, a földművelés és az állattartás egymáshoz való viszonyára — legalábbis a juhtartással kapcsolatban — igen fontos adatokat tartalmaz. Más, közvetett forrásaink azt is elárulják, hogy a dadái és nádudvari járás Hortobágy és Sárrét melléki legelőin a juhtenyésztés mellett ebben az időben a szarvasmarha- és lótartás is igen nagymértékű lehetett. Igen jelentős a búzatermelés túlnyomó voltára, általában azonban az egyes gabonafajtáknak a paraszti gazdálkodásban való jelentőségére levonható következtetés. Egy-két kivételtől eltekintve, a XVI. század közepén a gabonatermesztés aligha haladta meg a jobbágy háztartás vetőmag- és kenyérszükségletét. Sok esetben úgy látszik, mintha még ezt a mértékét sem érte volna el. Piacra való termelésről ezen a vidéken és e korszakban nemigen lehetett szó, már csak azért sem, mert a környékbeli nagyobb népességű mezővárosok maguk is jelentős földműveléssel foglalkoztak. Az itt-ott mutatkozó gabonafelesleget a terület nagyobb népességű helyei, amelyekben a tizedjegyzék szerint bebizonyíthatóan nem termett meg az ott levő lakosság szükséglete, könnyen felvehették. A tizedjegyzék egyéb vonatkozásban, például a mezőgazdasági technika tekintetében is nyújt használható adatokat. Mivel azonban hasonló jellegű feldolgozások egyelőre hiányoznak, messzebbmenő következtetésre csak további összehasonlító adatok birtokában lenne lehetőség. A magyar mezőgazdaság- és népiségtörténet szempontjából is kívánatos lenne, hogy ez az összeírás, amely a mostani körülmények miatt teljes egészében nem jelenhetett meg, szó szerint közzétehetővé válnék. Balogh István 167