A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Éri István: A kisvárdai vár reneszánsz faragványtöredékei
mivel ebben faépítkezésről esik szó, a korábbi palánkszerkezetű védőművek elkészítését és befejezését is érthetjük alatta. A második jelentős .építési periódus idején, a XVI. sz. második felében, csupán .a vár védőműveinek korszerűsítését, a részben új olaszbástyás, nagyobb alapterületű külső vár kiépítését feltételeztük. E feltevésben megerősítettek bennünket általában a végvárvonal várainak tervszerű erősítésére irányuló e korabeli törekvések 10 , a vár konkrét történeti szerepe János Zsigmond és Ferdinánd harcaiban (1558—64 között háromszor ostromolják meg az erdélyi seregek). Végül a XVI. sz.-ból fennmaradt alaprajzon kifejezetten terv formájában láthattuk azt a védőműrendszert, amely pontosan a tervezet szerint valósulhatott meg, hiszen az 1354-es szintvonalas felmérés tisztán és jól összevág az említett tervrajzzal 111 (15. kép). Harmadik és egyben utolsó építési periódusként szinte kizárólag a fennálló épületszárnyakon végzett bővítéseket és alakításokat feltételeztünk, éppen a jellegzetes s részben datálható kályhacsempeanyag alapján, 1630—40 között. Feltételesen egy XVII. sz.-i, valamivel pontosabb alaprajz 12 nyomán erre az időpontra tettük az eddig csak fallal határolt Ny-i rész beépítését is egy újabb épületszárnnyal. Ezzel az építkezés történetét befej eződöttnek vettük, a következő időszak, főleg a XVIII. sz. második fele már csak az egyre nagyobb ütemű rombolás, pusztulás kora volt. * * * Mennyiben jelentenek tehát újat a faragvány töredékek és az ásatási megfigyelések, s mennyiben lehet az ezek alapján levonható következtetéseket történeti forrásokkal egyeztetni ? Az első lényeges változást, az előbbi felfogástól való eltérést nem is a faragványok előkerülésének ténye okozta. A kisebb, emeletráépítéssel, nyíláskeretek kicserélésével járó átalakítások még beleilleszthetők a korábbi periodizáció második szakaszának tág időhatárai közé. Az átalakítások mértékét nemcsak az emeletráépítések, hanem a fennálló maradvány széles ablaknyílásai is jelzik, melyek némelyikének környékén a korábbi nyílások elfalazásának nyomai is kivehetők a téglafalban. A medailonos töredék analogikus rekonstrukciót is lehetővé tesz. Feltételezhetjük, hogy a sárospataki Perényi-szárnyhoz hasonló módon, a kisvárdai várban is készült egy árkádsor. Ennek egyik pilléréhez, mégpedig alighanem egy sarokpillérhez tartozhatott töredékünk, ahol az árkádsor az előző irányra merőlegesen megtörve, tehát a K-i szárnyon folytatódott tovább. Ez magyarázná, miért nem .alkot teljes kört a keretelés. 10 Pataki V.: A XVI. századi várépítés Magyarországon, Bp. é. n. (Kny. a Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyvéből I. évf.) 11 A kisvárdai várat ábrázoló XVI. sz-i alaprajz két helyen is megvan. A karlsruhei hercegi levéltárban (1. Glaser L.: A karlsruhei gyűjtemények magyarvonatkozású térképanyaga, Bp. 1933. 37), ahol a katalógus 1660 előtt készültnek jelzi az ország számos várát is ábrázoló mappa anyagát. Szerzőjeként Glaser N. Angelinit nevezi meg. A másik, az előbbitől másolási technikájával kissé különböző rajzot a bécsi Staatsbibliothek-ban találhatjuk meg. Cod. 8609. Fol. 45 alatt (1. HK. 1932. 174) ismertetője Borbély Andor, Nicolo Angelini munkájának s 1560—70 között készültnek tartja. — Az 1954-es felmérést Seitl Kornél készítette. 12 Glaser: i. m. 53. alatt 1490 körülinek jelzi. Közölve a Kisvárda történetéből c. 'kiadvány illusztrációi között. 134
