A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Csallány Dezső: Szabolcs-Szatmár megye avar leletei
sító faszeg számára. A botíej állati csontból faragott. H. 5,4, legnagyobb Sz. 4,2 cm« 2. sír. Mélysége 105 cm. A 140 cm hosszú női csontváz elkorhadt állapotban DDK-пек, fejjel ÉÉNy-nak feküdt. Mellékletei: 1. A csontváz körül itt-ott teljesen elkorhadt fakoporsó maradványai látszottak. — 2—3. A koponyától jobbra, a fül mellett fülbevaló gömbje, préselt ezüstlemez, átm. 1,3 cm, az állkapocs alatt balról két darab fülkarika: a fenti gömbhöz tartozók; átm. 1,6 cm, hozzá barázdált gallérral (XIX. t. 39, 39a, 39b, 40, 40a), mind ezüstből. — 4. A koponyától balra, 10 cm-re négyszögű vascsat (XIX. t. 43.), H. 3,6, Sz. 2,6 cm. — 5. A koponyától balra félkör alakú páncéllapocska vaslemezből (XIX. t. 44), rajta durvaszövésű vászon lenyomatával. A két felső sarokban egy-egy fűzőlyuk bőrfűző számára. H. 3, Sz. 4,2 cm. — 6. A jobb lábfej mellett vörösbarna színű agyagorsókarika (XIX. t. 45), átm. 3,4 cm. — 7. Ugyanitt kézzel formált, feketésszürke agyagedény (XX. t. 12), melynek szájpereme tölcséresen kihajlik; derékban öblösödő. Ma. 24, Szá. 12,7, Dá. 18, Fá. 12 cm. — 8. Karikás végű, csuklós vaszabla (XV. t. 6), melynek egyik karikás vége letört. Jelenlegi H. 14 cm. — 9. A nyak körül három üvegpaszta-gyöngy (XIX. t. 34—36), apró, fehér, kék és háromdudoros, barna színű. 3. sír. Mélysége 120 cm. Melléklet nélküli csontváz, hátán kinyújtóztatva, feltehetőleg lábbal DDK-пек, fejjel ÉÉNy-nak feküdt. Nyíregyháza, Múzeum 27 . 54. TISZA VASVÁRI. Egyházerdő mellett. Temető. Szőlő alá fordítás közben az 1958. év végén és az 1959. év folyamán 93 feltárt sír került elő. A csontvázak lábbal DK-nek, fejjel ÉNy-nak fekszenek. Feltárása folyamatban van. A temető leletanyaga a VII. sz. utolsó évtizedeit mutatja. Nyíregyháza, Múzeum. A LELETADATOK ÉRTÉKELÉSE A megye területéről 54 lelőhelyről van adatunk. Az anyag elbírálásánál, azok történeti értékelésénél, csak a hiteles anyagra támaszkodhatunk. A szórványos leletek, leletdarabok csak addig a mértékig hasznosíthatók, ameddig a jól megfigyelt sírok zárt, hiteles leletmellékleteire támaszkodnak. Ilyen hiteles anyagunk nem sok van. Első helyen kell felsorolnunk a tiszavasvári-koldusdombi leletmentő ásatás 23 sírját (1956), ahol szakemberek figyelhették meg a leletanyaggal kapcsolatos problémákat. Hitelesnek tekinthetjük a tiszabercel-vékasdűlői temető öt feltárt sírját (1934), valamint a Bashalom-Csengőspart három sírját (1958). Bizonyos mértékig megfigyeléseket találunk a nyíregyházi városi kertgazdaság sírjainál, a tiszalöki hajnalostanyai temető 30 sírjánál. Síronként külön tartott leletdarabokkal találkozunk Tiszaeszlár-Kunsírparton (1—7. sír), Kemecsén (1—15. sír). Tudjuk, hogy 27 A közeli Bashalom-Fenyvesdombon ugyanakkor Dienes István feltárt egy X. századi magyar temetőt, ahol a 9. és 12. sírban női csontvázak mellett a baloldali kengyelvas hurkosfülű avar, a jobb oldali pedig magyar jellegű volt. 60
