A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Csallány Dezső: Szabolcs-Szatmár megye avar leletei
volt-e. — 8. Négyszögletes vascsat (VII. t. 22), a tüske nyomaival. II. 2,8, Sz. 2,6 cm, a farcsontról. — 9—10. Két darab háromdudoros ezüstlemezből préselt lószerszámdísz (VII. t. 13—14), töredékes állapotban, meg nem jelölt helyről. — 11. A bal térdnél, kívül, sima felületű nagyszíjvég (VII. t. 15), ezüst fedőlemezből és bronz hátsó lemezből, melyeket a szegélyre forrasztott bronzléc tartott össze. Felső végén két lyuk van a szíj rögzítő szegek számára. H. 8,2, Sz. 2,1—2,5 cm. Alsó vége kerekített. A két darabból álló bronzléc H. 7,1 és 7,5, Sz. 0,3 cm. A szíjvéget kitöltő falemezből több szilánk maradt meg. — A derék körül az övveretek töredékei helyezkedtek el. — 12. Egy címerpajzs alakú övveret (VII. t. 2), ezüstből préselt, aranyozott felülettel. Közepén mélyített mező, szélén köröskörül rovátkolt szegély, H. 1,8, Sz. 2 cm. — 13. Hasonló övveret (VII. t. 10) töredékben. — 14—16. Ovális alakú, préselt ezüstlemez-rozetta (VII. t. 6—8), közepén a kőbetét számára szolgáló hellyel, köröskörül gyöngysor utánzatú kerettel. Átm. 1,6 cm. Ebből két példány maradt meg, a félgömb alakú, kék színű üveggyöngy betétből pedig három darab. Utóbbiak átm. 0,8, Ma. 0,9 cm. — 17—19. Szíjvég alakú övveret (VII. t. 4—5, 9), préselt ezüstlemezek, aranyozott felülettel; rovátkolt keret, közepén mélyített mező; H. 2,5, Sz. 1,7 cm. Három darab; az egyiken szélesebb lemezkeret maradt meg. Hátsó, homorú lapjukra tartólécet ágyaztak be. — 20—22. Szíjvég (VII. t. 3, 12, 19), három darab, préselt ezüstbemezek, barázdált felső résszel, három sor rovátkadísszel a felületen. — 23. Ezüst szíj vég (VII. t. 11), préselt barázdált szegéllyel a köpüs részen, felületén arc-ábrázolással : két pontkörös beütögetésű szemmel és háromszög alakú, lefelé szélesedő orrmintával. A száj vonalai a darab hiányossága miatt nem állapíthatók meg. Belsejét szürkés massza tölti ki. Sz. 1,4 cm, H. 3,5 cm-en felül volt. — 24. Bronz tartódrót (VII. t. 17), kampósan visszahajló végekkel. A préselt díszítményekbe ágyazták bele. H. 3,7, Sz. 0,7, V. 0,2 cm. — 25. Hasonló tartódrót töredéke. — 26. Kampós tartódrót töredéke bronzból (VII. t. 18), H. 2,8, Sz. 0,2 cm. — 27. Szorítópánt ezüstlemezből (VII. t. 26), két végén egy-egy ezüst, fejes szeggel, H. 4, Sz. 0,6 cm. — 28. Hasonló szorítópánt töredéke (VII. t. 27), a végén szeglyuk látszik. — 29. Szorítópáni töredékei (4 darab) ezüstlemezből, egy szeglyukkal és bronzszegeccsel. A pánt 0,6 cm széles. Ügy látszik, hogy lovassír volt. Nyíregyháza, Múzeum. Kiss Lajos leletmentése 24 . 50. NYÍREGYHÁZA. Sarkantyú utca 17. sz. ház körül : 1. Villanyoszlop felállítása közben munkások egy lovassírra (?) bukkantak (1955). A hitelesítő feltáráskor (1957) a jobb oldalán fekvő ló hátsó részlete került elő; a fej iránya Ny felé volt. A férficsontváz maradványait nem találtuk meg. A törmelékföldben egy vas szíj végtöredéket (?) leltünk. 2. Gödörásás közben az udvar végén csontvázas sírt találtak, melynek lándzsamellékletét vasgyűjtőbe adták. 3. Állítólag a ház alatt is találtak lovassírt. Nyíregyháza, Múzeum. 24 Ld. 22—23. jegyzetet. — Csallány D.: Arch. Denkmäler, 1956. 172, 715. sz. és 237. I. — Acta Arch. Hung. И. 1952. 238. I. — Arch. Ért. 1943. 166. I. 50
