A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Csallány Dezső: Szabolcs-Szatmár megye avar leletei
a három fejes szegeccsel átvert csattest mindkét oldala mélyített. A felső lap mezejében kiemelkedő, elnagyoltan mintázott, balra néző ragadozó állatot látunk. H. 6, Sz. 4—2,6 cm {3. kép 3). — 3—7. Négyszögű övveretek (öntött bronzok) (XXV. t. 1—5), öt darab, köztük egy töredékes állapotban. Függőleges irányban két-két fejes szögecs szolgál a rögzítésre. Mintázatuk négyágú növényi kompozíció (3. kép 2). Ma. 2,7, Sz. 2,6 cm. Szórvány: Vaskés (XXVI. t. 31.) Nyíregyháza, Múzeum 13 . Sarvay János ajándéka. 25. TISZABOB (tiszalöki járás). Urkom-dűlő, Andrássy Gyula birtokán, szőlőtalaj rigolírozása alkalmával (1905) : Szórványok: 1—2. Két áttört, öntött bronzszíjvég, melyeknek egyike a találáskor, a másika pedig később elveszett. 3—4. Két kengyelvas (XXIII. t. 5,4), az egyik tagolt, részben letört füllel, kiszélesedő, felhajló talppal, melynek alján bordázat fut végig. Jelenlegi H. 16, Sz. 8,5—11 cm, talpszélesség 4,8 cm. A másik hurkos fülű kengyelvas (kovácsolt). A fülrész deformálódott, szára kerek átmetszetű, vége laposra kalapált, lefelé szélesedik. Talpa felhúzott széles szalaglemez, utólagos rátét, az oldalszárat a talplemez vége alá hajlították^ H. 16, Sz. 11,3—12, talpszélesség 2,5 cm. Nyíregyháza, Múzeum. Torday József tiszttartó ajándéka (1906) 14 . 26. NYÍRTURA (nyíregyházi járás). Propper Samu földjén, rigolírozás alkalmával (1898—1899) : 1. Csontvázas lovassír. 1—2. Két hosszúfülű, nyakas kengyelvas (XXII. t. 1—2). Szárainak keresztmetszete négyszögű, az alsó vége és a talprész laposra kalapált. A felső szárvégeken a nyaknál látszik az összedolgozás, az egymásra hajlított végek csavartan való összeforrasztásának a helyt. H. 18,5, Sz. 11—10 cm. A fül- és nyakrész H. 5,5 cm. A második kengyel rövidnyakú, hosszúfülű, rajta négyszögű szíjnyílással. Szára nyégyélűre kovácsolt, csaknem kerekre gömbölyített, talpa lapos, alul bordás. H. 15,5, Sz. 11,5 cm. A fülrész 4,3 cm. — 3. Csuklós csikózabla (XXII. t. 3) kovácsolt vasból; két szára és karikára hajlított vége nem egyforma nagy. Teljes hossza 18,6, az egyik tag ebből 11,2 cm hosszú. A zablavas négyszögű keresztmetszetű. 2. Csontvázas lovassír. 1—2. Kengyelvaspár (XXII. t. 4—5), hosszú fülű nyakas, szárai köralakúak, négyélű keresztmetszettel. A fülek csorbák, az egyiknek talpa lapított, alul bordás, a másik hiányos. H. 15,5, Sz. 11,5 cm. — 3. Csuklós csikózabla (XXII. t. 6), négyszögletes átmetszetű vasból kovácsolt. H. 18,4 cm. Nyíregyháza, Múzeum. Propper Samu ajándéka 15 . 13 Fettich, N.: Die Tierkampf szene in der Nomadenkunst: Recueil d'études dédiées ä la memoire de N. P. Kondakov, Prag, 1926. 85. 1., VI. t. 2—4. sz. — Csallány D.: Arch. Denkmäler, 1956. 135. 1., 440. sz. 14 Jósa András: A vármegyei múzeumról: Alispáni jelentések, Nyíregyháza, 1906, 80—81. 1. — Csallány, D.: Arch. Denkmäler, 1956. 206. 1., 984. sz. 15 Arch. Ért. 1904. 254. 1. — Arch. Ért. 1914. 174. 1. — Rhé Gy.: Veszprém vármegyei avar emlékek: Közlemények Veszprém vármegye múltjából, II. Veszprém, 1924. 28. I. — Csallány, D.: Arch. Denkmäler, 210. 1., 1021. sz. 43
