A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Csallány Dezső: Szabolcs-Szatmár megye avar leletei
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE AVAR LELETEI Mind a régészeti, mind a történeti tudomány számára elsőrendű fontosságú, hogy tisztázhassa, kik voltak a magyar honfoglalás kora előtti VI— IX. században megyénk lakói, és milyen ennek a korszaknak a régészeti hagyatéka. Ha a Szabolcs-Szatmár megyére vonatkozó korábbi monográfiákat tanulmányozzuk, meglepődve vesszük észre, hogy az avarkor említett századaira vonatkozó régészeti emlékanyag csaknem teljesen hiányzik 1 . Az első pillanatban természetesnek tűnik fel Jósa Andrásnak az 1. jegyzetben idézett azon feltevése, hogy ennek a korszaknak nem voltak itt avar („hun-szarmata") lakói, illetőleg, hogy ennek az avar népi elemnek nem volt megfogható hagyatéka. Ha azonban jobban megvizsgáljuk a problémát, jól látható, hogy a rendszeres régészeti kutatás hiányának tekinthetjük a VI— IX. századi avarkor hagyatékának eddigi kiesését. Az utóbbi évek régészeti kutatásai, ásatásai alapján kiderül ugyanis, hogy aránylag számos avarkori lelőhely és lelet van Szabolcs-Szatmár megyében 2 (1. kép). Ide sorolhatók : Bashalom, Buj, Kemecse, Kótaj, Nagy kalló, Nyíregyháza, Mátészalka, Nyírtura, Paszab, Polgár (korábban Szabolcs megye), Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári, Űjfehértó, Üjszentmargita (korábban Szatmár megye), Záhony stb. Mivel a 2. jegyzetben felsorolt lelőhelyek csak rövid jellemzéssel jelentek meg és a tárgyalt anyag nagyobb része közöletlen, ezért 1 Jósa András: Szabolcs vármegye őstörténete: Magyarország Vármegyéi és Városai. Szabolcs vármegye. Budapest, 1900. 384. 11. „A szarmata—hunnkori griffes növényminta-motívummal ellátott szíj díszítésekre nálunk eddig még nem akadtunk, míg tőlünk délre és nyugatra számos lelettel számolnak be. Űgy látszik, hogy hunn—szarmata elemek nálunk nem tanyáztak." A Jósa által említett díszítmények és veretek VIII— IX. századi avar emlékanyagra vonatkoztatandók. Korábban ezeket szarmatának, hunnak tartották és avarkori időkeretüket csak később lehetett tisztázni. Ld. Csallány Dezső: Koraavarkori sírleletek. — Grabfunde der Frühawarenzeit: Folia Archaeologica, I— II. (1939), 121—180. — A Szegedi Városi Múzeum Kiadványai. Szeged, 1939. II. 1. 1—64. — Ifj. Reiszig Ede: Szabolcs vármegye története: Magyarország Vármegyéi és Városai. Szabolcs Vármegye. Budapest, 1900. 398. 11. Szabolcs Vármegye: Vármegyei Szociográfiák, IV. Budapest, 1939. — Vendé Aladár: Szatmár vármegye őskora: Magyarország Vármegyéi és Városai. Szatmár Vármegye. Budepest, 1900. 411. skk. — Roska Márton: Szatmár vármegye múltja a legrégibb időktől a honfoglalásig: Vármegyei Monográfiák, XXXVIII. Budapest, 1939. 34—53. 2 Csallány, D.: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Budapest, 1956. 94. 11., 137, 440, 526, 527, 633, 688a, 715, 780a, 979a, 981, 984, 985, 986, 994, 995, 996, 998, 999, 1005a, 1021, 1026, 1027, 1078a. számú lelőhelyadat és a mellékelt térkép. 31
