A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében
A XI— XII. században előfordulnak még körkápolnák is, a megye területén azonban ilyeneknek tudomásunk szerint nincsenek nyomai. A legközelebbiek Kaplonyban (volt Szatmár megye) és a Zemplén megyei Karcsán voltak, de mindkettőhöz még a középkorban hozzáépítettek. A félköríves záródású szentélynek is kevés nyoma van a megyében, összesen hármat találunk belőlük. A székelyi ref. templom szentélye ma is lábazat nélküli és félköríves. A nyírmihálydi ref. templom patkószerűen nyújtott, s a csengersimai ref. templom téglalappal kombinált félköríves szentélyei a XIII. századnál nem valószínű, hogy korábban épültek volna, mert ezek a román stílus kései hajtásai 4 . Ez az időpont azonban ugyanakkor már az egyenes záródású szentélytípus építésének is a kora. Ez utóbbi szentélyzáródás elterjedése a ciszterciták nevéhez fűződik, akik 1142-ben telepedtek le Magyarországon, azonban a megye területén működésüket nem tudjuk kimutatni. A Hajdú megyei zárni és ohati apátságok a XIII. századnak közelebbről meghatározhatatlan korszakában birtokukban voltak. Magának az egyenes szentélyzáródású típus virágzásának az ideje is ingatag. Stílustörténetileg alkalmazásának a kezdete a románkorba, esik. Kezdete a XII. század vége. Pontos évszámmal megközelített legrégebbi ilyen templom az 1220-ban említett halápi rom Hajdú megyében 5 . A későbbiek folyamán azonban, véleményünk szerint, ehhez időrendben mellé helyezhetünk néhány megyei hasonló típusú templomot, sőt a lónyait előbbre is kell helyeznünk. Hogy ennek a típusnak a virágzása meddig tartott, egyelőre nehéz lenne eldönteni. A sokszögű szentélyzáródású típus közelebbi vizsgálata erre minden bizonnyal fényt fog deríteni. Mielőtt az egyes templomok részletes tárgyalásába bocsátkoznánk, meg kívánjuk jegyezni először, hogy mindegyik templom keletéit, kétterű s a szentély egyenes záródású és a hajónál keskenyebb. Ezeket a részletes tárgyalásnál nem fogjuk említeni. Másodszor az egyes műemlékeket úgy csoportosítottuk, hogy a régi megye területét, mint bizonyos szellemi közösséget, tiszteletben tartottuk. Elsőnek vettük a szabolcsi templomokat, azután a beregieket és utoljára hagytuk a Szatmár megyei Gyügyét. AZ AJAKI REF. TEMPLOM Ajak község mintegy 5 km távolságra van az egyik középkori megyei központtól, Kisvárdától, mely I. László alatt országos jelentőségű események színhelye, és mely később a magyar történelemben is szereplő Várday-család fészke volt. Ajak község sík területen fekszik. A ref. templom körüli része a régebbi. Az árvíz szabályozása előtt a községet mocsaras rész vette körül. A templom környékén azonban homokos a talaj. Maga a templom szabad téren épült, előtte is, mögötte is utca van. A templom homlokzata a lehető legegyszerűbb. Lábazat az egész 4 Henszlmann Imre: A szatmári püspöki megyének középkori építészeti régiségeL Arch. Közi. IV. III. füzet, Pest, 1864. 134. 5 Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI— XV. sz-ban. Debrecen, 1925. 39. 99
