A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Bökönyi Sándor: Honfoglaláskori lókoponyák a nyíregyházi múzeumban
ner— molmecki lovaké 41,6 és 41, 9 38 ). Ugyancsak erősen különböznek a Nobis által leírt schleswig-holsteini késő-császárkori—kora-középkori lovaktól, melyeknél a homlokszélesség jelző 40,7, 41,5, 41,7, 42,1, 42,3, 43,0 (átlagban 41,9) és csak egynél 44, l 39 . Ez utóbbi azonban esetleg oda bevitt keleti ló is lehet; ilyet Gejvall is leírt egy svédországi viking sírból, mely ott egy agárral együtt feküdt, ami még inkább megerősíti a keleti vonatkozásokat 40 . Ugyanekkor e jelző a Besskó-féle honfoglaláskori lókoponyákon átlagosan 42,3 41 , a Hankó által leírt honfoglaláskori lókoponyákon pedig átlagosan 42,5 42-43 . Mindezeken kívül bizonyos, egyelőre még élesen ki nem tűnő különbséget látunk a honfoglaláskori magyar és nagyjából hasonló korú nyugati lovak között a nyakszirtpikkely és általában a koponya dorzokaudális részének alakulásában, mely pillanatnyilag legjobban a tetőhossznak az alaphosszhoz viszonyított százalékos értéke fejez ki. Ez a három szabolcsi honfoglaláskori koponyánál 110,4, 111,8 és 113,3, Besskónál átlagosan 111,2 4 \ Hankónál 111,7 45 , a Müller által feldolgozott grossörner—molmecki koponyákon 107,8 és 109,3 46 , Nobisnál átlagban 107,8 47 , míg a Gejvall által leírt rasbokili koponyán, mely keleti származású, 110,6 48 . Azt a kérdést, hogy három lovunk a keleti fajtacsoport két ága közül melyikhez tartozik, jelenlegi ismereteink mellett és jelenlegi módszereink felhasználásával eldönteni nem tudjuk. A három ló kis termetű állat volt. Marmagasságukra — bizonyos határok között — az alaphossz és a metapodiumok hossza alapján Kiesewalter 49 , illetőleg Vitt 50 módszere alapján tudunk következtetni. Marmagasság (cm-ben): Kenézlő Rétközberencs Ismereti, lh. Kiesew. Vitt Kiesew. Vitt Kiesew. Vitt szerint szerint szerint szerint szerint Alaphossz 125,5 133,0 132,3 140,1 126,1 133,6 Metacarpus hossza 144,1 139,1 — — — — Metatarsus hossza 137,5 134,2 — — — — 38 Müller, H. H.: i. m. 676. 39 Nobis, G.: i. m. 236. sk. 40 Gejvall, N. G.: Über ein Pferd aus der schwedischen Wikingerzeit. Arkiv f. Zool. 30. A. (1938) 1—10. 41 Besskó J.: i. m. 152. 42 Hankó В.: i. m. 18. 43 Nagy D. eredményeit mérőpontjainak ismeretlen volta miatt összehasonlításra nem használtuk fel. 44 Besskó J.: i. m. 45 Hankó В.: i. m. 17. 46 Müller, H. H.: i. m. 47 Nobis, G.: i. m. 236 sk. 48 Gejvall, N. G.: i. m. 4. 49 Kiesewalter, L.: Skelettmessungen am Pferde. Diss. Leipzig 1888. 50 Vitt, V. О.: Losadi pazirikszkih kurganov. Szovj. Arh. XIV. (1952) 163—205. 94
