A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Csallány Dezső: Szabolcs-Szatmár megye avar leletei
A meg nem állapítható lelőhelyekről származó leletdarabok között is vannak koraiak (IX. t. 23, XXVI. t. 32, 33—39) ; ide sorozhatjuk Tiszanagyfalu-Telekpart VII. századi jellegű fibuláját, Tiszalök-Kis- és Nagyvajasdomb ezüstlemezes szíjvégeit, övdíszeit is 32 . Számos jellegtelen szórvány-darabunk van még (edények), amelyek önmagukban pontosabb időhatározást nem adnak. A nyíregyházi (1936) 3. sír Maurikios Tiberios érme átlyukasztott és a használattól megkopott (VII. t. 1, IX. t. 1). Látszik rajta, hogy sokáig volt használatban. A nagyszíj véget (VII. t. 15) sima ezüst- és bronzlemezből készítették, és U-alakú bronz keretlécre forrasztották rá, belsejét pedig falemezbélés töltötte ki. Alakban, anyagban, kivitelben azonos nagyszíjvéget találunk a Kiszombor O. jelzésű avar temető 2. sírjában, melyet Phokas bizánci császár (602—610) aranysolidusa kísért 33 . Ha idesoroljuk a VII. t. 11 alatti arcábrázolásos ezüst szíj véget (rajta a két szem és a lefelé szélesedő háromszög alakú orr) és az említett kiszombori sír hasonló darabjait 34 , a rovátkamintás szíjvégek (VII. t. 3, 12, 19) párhuzamát a kiszombori temető 7. sírjából 35 , akkor megállapíthatjuk a két temető egyidejűségét. A sima ezüst nagyszíj végek és az arcábrázolásos rosszezüst kisszíj végek még VI. század végi jellegűek. A szegvár-sápoldali publikálatlan kora-avar sírleletben, melyet ugyancsak Maurikios Tiberios bizánci császár (582—602) aranysolidusának barbán utánzata datál 30 , ugyancsak találkozunk a sima ezüst övszíjvéggel. Mindhárom éremmel kísért sírleletre jellemző, hogy nyoma sincs m ég egy olyan egységes stílusú övdíszgarnitúrának, mint amilyeneket a később jelentkező, közvetlenül bizánci eredetű préselt arany és bronz övdíszsorozatoknál látunk. A szegvárinál egy nagy- és egy kisszíjvég sima ezüstlemezből, egyegy függesztőfül és -horog, esetleg három rozetta képviseli a szegényes övveretJ-sorozatot. Kiszomborban a sima ezüst nagyszíjvégen kívül arcábrázolásos három ezüst kisszíjvég és apró sima korongdíszek jellemzik az övgarnitúrát. Nyíregyházán ezüstlemezes sima nagyszíj vég, arcábrázolásos kisszíjvég, kőberakásos ovális rozetták, pajzsalakú kisebb és nagyobb, préselt ezüstveretek aranyozva képezik az övveretsort. Ügy látszik, hogy a kiszombori és szegvári szegényes övveretgarnitúra még keleti eredetet mutat, a nyíregyházinál a nagy- és kisszíjvég hasonló származású, a garnitúra többi tagja is feltehetően az. Jellemző a veretek felszerelési módja : a beágyazott kampós bronzlécek segítségével, mely megelőzi itt a szegezéses eljárási módot. 32 Budapest, MNM. — Ld. Csallány, D.: Arch. Denkm., 1956, 207.1. 33 Csallány D.: Kora-avarkori sírleletek: Folia Arch. I— П. (1939). П., III. t. 4, 1. 34 I. т., IV. t. 18—21, Deszk G. 8. sír.: ugyanott, IV. t. 5—7. 35 I. т., 127. L, 4. kép 2—4. 36 Szentes, Múzeum. Ásatási tudósítása: Mérey-Kádár E.: Avar lovassír a Kórógy partján: Viharsarok, 1952. aug. 12. — Huszár, L.: Das Münzmaterial in den Funden der Völkerwanderungszeit im Mittleren Donaubecken: Acta Arch. Hung. V. (1954), 96. 1., XXV. t. 416. — Arch. Ért., 1954, 77. 11. — Arch. Denkmäler, 1956. 193. 1., 870a. sz. 66
