A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Csallány Dezső: Szabolcs-Szatmár megye avar leletei
üvegpaszta-gyöngyök (XII. t. 25—27), barna-sárga-fehér-zöld, fekete-fehér, valamint fekete-barna-fehér színösszetételekben. — 14. Arany fülbevaló (IX. t. 4), H. 2,3 cm, melyből a karikákra 1,5 cm esik. Drótjának kerek átmetszete van, hegyezett végei fent hajlanak össze, ellentétben a szokásos típusokkal. A három kisebb és egy valamivel nagyobb tömör gömböcsből álló csüngődíszt egy gallér alakú barázdált szalag kapcsolja a karikához. Az egyik találó munkástól szereztük vissza. — 15. Füles vaspálcácska (XII. t. 49), melynek szára a nyílásig fába volt verve. A szár hiányos; jelenlegi H. 2,8, a fül Sz. 1,6 cm. — 16 Csiholóvas (?) (XII. t. 51), két végén ívesen hajló vaspálca két töredékben. Hiányos. H. 7,5 cm. — 17. Kisszíjvég (XII. t. 30), ezüstlemezből, egy szögeccsel átverve, kannelírozott torkolatszegélylyel. A hátsó fedőlemezt léckeret fogta össze. Sz. 1,9, H. (hiányos), jelenleg 4 cm. — 18. Szíjvégek apró töredékei ezüstlemezből (XII. t. 41, 44, 46, 47, 48). — 19. Szíjvég ezüstlemezből (XII. t. 45), töredék, egy szeglyukkal. Sz. 1,5, H. körülbelül 4,1 cm; — 20. Ezüstlemezből készült szíjvég töredéke (XII. t. 43), barázdált torkolatverettel, egy bronz szegeccsel. Sz. 1,8 cm. — 21. Szíjvég töredéke, ezüstlemezből préselt (két darabból áll). Sz 1,6 cm. Ezüst övveretsorozathoz tartoznak. Lószerszám-felszereléshez tartozó veretdíszek és tárgyak : 22. Vaszabla (XIV. t. 1), csuklós, végén 3,5 cni átmérőjű karikával. Eredeti hossza 16 cm lehetett. — 23. Hurkosfülű kengyelvas (XIV. t. 3), kerekre hajlított szárakkal, melyek négy élű keresztmetszetet mutatnak. A talp kiszélesedő, alul bordás. H. 15,5, Sz. 14,5, a talp Sz. 2,5 cm. — 24. Hosszúfülű, nyakas kengyelvas (XIV. t. 2), szára erősen hajlított, hiányos, keresztmetszete négyélű. Talpa kiszélesedő, alja bordázott. Sz. 2, H. 17, Sz. 13 cm. — 25—45. Bronzlemezből préselt rozetták (XII. t. 1—22, 28), aranyozottak ; 21 darab. Átm. 2, Ma. 0,7 cm. — 46. Rozettaszegek. Bronzból készült szegecsek, alakjuk kampós, végükön nittelő lemezkével, összesen 12 darab van meg (XII. t. 33—34, 36—39). — 47. Háromkaréjú, domborúra préselt veretdísz (XII. t. 24), bronzlemezből, aranylemez-borítással, melynek szélét alul visszahajlították. Belsejét fehér massza töltötte ki: a tartódrót-beágyazás kihullott belőle. Átm. 1,8, Ma. 0,5 cm. — 48. Négykaréjú domborodó préselt veretdísz (XII. t. 23), bronzlemezből. Belül fehér massza töltötte ki. H. 2,1, Sz. 2, Ma. 0,5 cm. — 49. Bronz dróttöredékek, valószínűleg a szíjvég oldalkeretei voltak. — 50. Dróthurkok bronzból (3 darab) (XII. t. 31—32, 35) és hasonló töredékek (2 darab). Az előbbiek hossza 1,1 cm. A rozettákból a Bodor-brigád tagjai 15 példányt adtak át. Egy csomó rozetta (lószerszámdísz) a munkásbrigád szállásán maradt, ezeket a takarítónő a Keleti-főcsatornába szórta. A lócsontokon kívül birkacsontok is voltak a sírban, valamint szarvasagancs is. 2. sír. Az úttest É-i oldalán előkerült lovassír. A mellékletek közé tartozott: 1—2. Háromkaréjú, rojtosvégű lószerszámdísz-pár (XII. t. 29), melynek egyikét az egyik munkás elvitte és elhányta. Anyaga préselt bronz, aranylemezborítással. Egyik karéja letört. H. 3,7, Sz. 2,8, Ma. 0,6 cm. 3. sír. A munkások által bolygatott sír. A csontváz lábbal Ny-nak, fejjel K-nek feküdt. A 3. és 4. sír csontjait a munkások egy rakásba dobálták. Az összetöredezett darabokat összegyűjtöttem. A sírban birkacsontok is voltak. Melléklet nincs. 55
