A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)

Csallány Dezső: Szabolcs-Szatmár megye avar leletei

48. NYÍREGYHÁZA. A város északnyugati részén, a városi kertgazdaságnak az Ér folyó és a csapi vasútvonal közötti területén, a vasút mellett : Sírlelet. (1937. február 24). A csontváz fejjel É-nak, lábbal D-nek, 180—200 cm mélyen feküdt. Bal alkarja nem volt. Jobb karcsont a medencére behajlott. A lábfejek hiányoztak. Mellékletei: 1. A csontváz mellén középen végig préselt ezbst gombmaradványok (5 darab) húzódtak le. Négy darab és hét szegecs maradt meg. — 2. A bal kar külső oldalánál két ezüstlemezes kisszíjvég egymás mellett, valamint a hasonló nagyszíjvég feküdt. — 3. Ugyancsak a jobb karnál két ezüstlemezes kisszíj vég és szegecsek voltak. — 4. Mellettük 14 cm hosszú vaskés, melynek 4,5 cm-es a nyélrésze. — 5. A bal lábszár külső oldalánál függőlegesen álló agyagedény (X. t. 3). Kézzel formált, barnás-feketésszürke, szája tölcséres, nyaka behúzott ; vállban öblösödik. Ma. 21,8, Szá. 8,3, Dá. 12,4, Fá. 8,3 cm. — 6. A jobb válltól távolabb, de párhuzamosan, karikás végű, csuklós vaszabla, töredékes állapotban. — 7. A jobb lábszártól távolabb préselt ezüst, félgömb alakú lószerszámdíszek darabjai.. — 8. A lábak előtt délre vas kengyelpár (VIII. t. 3—4). A jobb oldali töredékes állapotban volt, fülrésze hiányzott. A bal oldali kengyelvas ugyancsak hiányos. — 9. Rajta 5 pánt és 17 darab szegecs. Ugyanitt két kisebb és egy nagyobb szögletes vascsat. Nyíregyháza, Múzeum. 49. NYÍREGYHÁZA. A városi kertészet telepén, a csapi vasútvonal melletti kerítés közvetlen közelében levő dombot 1,50—2 m mélységben elhordták a lapos, mély részek feltöltésére. Ekkor kerültek elő a következő sírok (1936)

22 : 1. sír. Melléklet nélküli csontváz. 2. sír. Melléklet nélküli csontváz. 3. sír (1936. december 11). Mélysége 65, a lábnál 85 cm. A csontváz fejjel É-nak, lábbal D-nek feküdt kinyújtott karokkal. Hossza a fejtől a bokáig 170 cm volt. A lábfej elenyészett. Mellékletei: 1. A koponyától balra agyagedény (X. t. 2), kézzel formált, barnás-szürkésfekete. Nyakán és külső szájperemén függőleges irányú beütögetések futnak körül. Ma. 21,8, Szá. 10,4, Dá. 14, Fá. 10,7 cm. — 2. A nyak mellől Maurikios Tiberios (582—602) konstantinápolyi veretű aranysolidusa került elő (VII. t. 1, IX. t. 1). Súlya 4,9 gr. Két széle felfűzés céljára átlyukasztott (Sab. I. 239, 1., 2. sz.: VICTORIA AVGG I., az előlap mezejében csillaggal).

23 — 3. A jobb térd közelében hosszúfülű vaskengyel (VIII. t. 1). Szára kerekített, négyélű keresztmetszetet mutat; talpa szélesre kovácsolt. Nyaka tagolt, négyélű, füle hosszúkás, laposra kovácsolt. Szíjnyílása keskeny. Teljes H. 17,5, ebből a felhágó rész 12 cm; Sz. 12,5, a fülnél 2,5 cm. Kovácsolt vasból készült. — 4. A bal lábszár belső oldalán vaskés, öt darabra törve. Mintegy 15 cm-es darabja maradt meg. — 5—6. Meg nem jelölt helyről két kovakő (VII. t. 20—21). — 7. Továbbá vaskard pengéjének egyes töredékei a fahüvely nyomaival. Nem állapítható meg, hogy a penge egy vagy kétélű 22 Kiss Lajos: Nyíregyházi avar sír: Szabolcs megye alisp. jelentése az 1936. évről. Nyíregyháza, 1937. 69—71. 1. 23 Huszár Lajos: Das Münzmaterial in den Funden der Völkerwanderungszeit im mittleren Donaubecken: Acta Arch. Hung. V. (1954), 91. 1-, XXV. t. 370. sz. •4 Nyíregyházi Múzeum Évkönyve I. 49