A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Csallány Dezső: Szabolcs-Szatmár megye avar leletei
Ért. 1914. 173. lapon hibás (a tényleges állapotnak megfelelő rekonstrukció : 2. kép 2). 24. Préselt övdísz bronzlemezből (IX. t. 17). Az előzővel mintázatban és technikai kivitelben azonos, de aranylemezbetét nélkül. Sz. 3,2, H. körülbelül 3 cm volt. Valószínűleg ehhez tartozik egy falemez-bélés (IX. t. 19 ; H. 1,7, Sz. 2,8 cm (2. kép 1). 25. övveret (IX. t. 18), préselt arany- és bronzlemezből, utóbbin száj alakú mintát látunk, az előbbin a kettősívű vonalminta sorozata ismétlődik. Valószínűleg kettős pajzs alakú övveret kisebbik darabja. H. 2,4, Sz. 1,7 cm. Felső részén két oldalt félhold alakú öblösödés látszik (2. kép 3). 26. Pálca alakú ezüstlemez töredéke, rajta keresztben futó erősítő szalagborítás pontozott díszítéssel. Homorú hátsó lapját fehéres massza tölti ki. Pálca alakú hajfonatdísz (?) töredéke lehet. Nyíregyháza, Múzeum. Szelóczky Géza rakamazi gyógyszerész mentése és ajándéka 9 . 20. TISZAESZLÄR (tiszalöki járás). Kunsír-dűlő, Kunsírpart. Avar temető : 1—7. sír. Rohács József tiszalöki lakos 1945 októberében három nap alatt ásta ki. A tárgyak vétel útján kerültek a múzeumba. Az 1., 2., 4. és 6. sírnak nincsenek adatai, valószínűleg melléklet nélküliek. 3. sír. 1. Bronz kisszíjvég (XXV. t. 10). Két azonos, alul üreges öntésű lapból áll. Mintája : áttört, kéthajlású, laposlevelű inda. Köpüs vége állatfej-párt mutat, két szögecs rögzíti. H. 3,3, Sz. 1,5—1,6, V. 0,4 cm. — 2. Piskóta alakú bronzveret (XXV. t. 11) az övről. Közepén szöglyuk, vonalkerettel beszegve. H. 6,7, Sz. 1,2 cm. — 3—4. Két lyukvédő (XXV. t. 8—9), áttört bronz, az öv csüngőszíjárói. Mintája növényi jellegű. A darabokat két-két szögeccsel rögzítették. H. 1,8, Sz. 1,5 cm. — 5. Ovális vascsat tüskével (XXV. t. 14). Átm. 2,5, illetőleg 3 cm. — 6. Vaskés (XXV. t. 12—13), töredékes állapotban, körülbelül 23,5 cm hosszú lehetett. Nyele fával borított. — 7. Valószínűleg a késhüvely torkolatveret-gyűrűje, vaspántból (XXV. t. 15). Belül fanyomok, kívül sűrűszövésű vászon lenyomata maradt meg rajta. Ovális alak, körülbelül 3 cm hosszú. — 8. Madárcsontok, a sütés nyomaival. 5. sír. 1. Bronz nagyszíj vég (XXIV. t. 19), két ikerlapból összeállítva. Alja kerekített, köpüs részén egymással szembenéző állatfej ábrázolás. A darabot két szögecs rögzíti. Belseje üres. Felületén háromhajlású laposlevelű indadíszítés, kidomborodó vonalakkal. H. 5,7, Sz. 2,2—2,3, V. 0,5 cm. — 2. Bronz kisszíjvég (XXIV. t. 23), hátsó lapja üreges. Felső végén két elkalapált fejes szögecs rögzíti a szíjhoz. Mintája hármashajtású inda. H. 3,7, ö Jósa András: Tisza-Eszlár sinkahegyi leletek leírása. Nyíregyháza, 1891. jan. 23. (kézirat, 2 lap). — Jósa András: Tisza-eszlári sinkahegyi leletek. Nyíregyháza, 1892. július 20. (litografált kéziratos szöveg, rajzokkal, 2 lap). — Jósa András: 'Tisza-Eszlár sinkahegyi honfoglalási temető. Nyíregyháza, 1914. (kéziratos szöveg, 2 litografált táblával). — Hampel, J.: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. Braunschweig, 1905. II., 380—381; III. 278. t. — Jósa, A.: Honfoglaláskori emlékek Szabolcsban: Arch. Ért. 1914. 172—174. 1. II—III. kép. — Mavrodinov, N.: L'industrie d'art des protobulgares: „Madara", Trouvailles et recherches, II. Sophia, 1936. 155. 11., 213. kép. — Csallány, D.: Arch. Denkm., 1956. 206. 1-, 985. sz. 39
