A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Erdész Sándor: Állattá változások a nyírségi nép hiedelmekben
7. (Urszuly beszélő békája). Adatközlő: Kovács Andrásné, Balkány. 1958. április 15. — Ez a történet érdekes magyarázatot ad a „tudomány" megszerzésére vonatkozólag. Urszuly utódja egy adatközlőnk szerint jóslás céljából a legutóbbi időkben is egy békát tartott házánál. Meg kell említenünk, hogy a bukovinai székelyek hiedelmében a boszorkányok is békát tartanak a házuknál. Az ilyen béka (ördög) gazdagságot juttat a gazdájának 27 . A határcsóva a néphiedelmekben a keresztúthoz hasonló varázslatos hely. Egyik ilyen hiedelmükben (Nagykálló 28 ) a határcsóván elaludt pásztor lábaszárából az ördögök kihúzták a csontot, s egy év után ugyanott tették helyre. Az elátkozott, békává lett ember motívuma gyakori népmeséinkben is. Területünkről két történetet ismerünk, melyben a jóltartott, megvendégelt béka jótevőjét — az átok letelte után megajándékozza (Tíszabercel 29 és Baktalórántháza 30 ). „A macskának átkozott királyfi" című (Bátorliget 31 ) népmesében a királyfi bosszúból csellel elpusztítja anyját. 8. (Találkozás a szájatlan lóval.) Adatközlő: Ricu Mihály 71 éves földműves, Kállósemjén, 1958. április 22. — E történetből tanulságos az utolsó bekezdés, melyben a szájatlan ló boszorkány voltát indokolja. Hasonló néphiedelmekben a boszorkány kutya, macska egér, ló és tehén alakját öltötte magára. 32 Egyik népmesében (Baktalórántháza 33 ) a gazdáján segíteni szándékozó macska a grófnak azt mondja, hogy „mindenfélének tudok változni, csak egérnek hogy kell változni, nem tudok". Az egérré változott grófot a macska bekapja, így gazdája ül a gróf birtokába. 9. (A táltosok küzdelme.) Adatközlő: Ruszkovics István, 91 éves csordás. Baktalórántháza, 1957. november. Magnetofon-felvétel. — Ruszkovics I. megyénk egyik legnagyobb mesemondója, Halmos Istvánnal 80 meséjét vettük magnetofonszalagra. Meghalt 1958. március 30-án. A nyírségi népi hiedelemvilágban, mint egyebütt, a garabonciásokról és a táltosokról alkotott képzetek összeolvadtak, pl. Ruszkovics is a táltosokat „garabonciások''nak nevezi.. A közölt táltospárbaj országszerte ismeretes, s ez a motívum a népmesékben is gyakran szerepel. Hasonló történetet ismerünk Kocsordról 34 , melyben a táltosok szőke- és fekete bikává változnak. Más hiedelemszerű történetekben a táltosok nem állat, hanem piros- és kék láng, tüzes- és vaskerék alakban küzdenek egymással 35 . Ugyancsak Ruszkovics egyik meséjében 36 Kóci Burka kék láng, a 27 Diószegi Vilmos: A bukovinai székely boszorkány kapcsolata az állatokkal. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1957. 28 Jósa András Múzeum Néprajzi Adattára. 82. sz. 5. 29 Ortutay: I. m. (Gyoma) 179. 30 Jósa András Múzeum Néprajzi Adattára 81. sz. 101. 31 Ortutay: I. m. (Bp.) 202. 32 Ortutay: I. m. (Gyoma) 243.—244. 33 Jósa András Múzeum Néprajzi Adattára 81. sz. 27. 34 Luby: I. m. 64. Ethn. 1928. 117. 35 Luby: I. m. 60.—62. Ethn. 1928. 118. 36 Jósa András Múzeum Néprajzi Adattára. 81. sz. 33. 15 Nyíregyházi Múzeum Évkönyve I. 225
