A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Erdész Sándor: Állattá változások a nyírségi nép hiedelmekben
várható. Ez a küzdelem az urál-altáji sámánhitben szintén megtalálható, mely szerint a fehér és fekete sámánok a levegőben különféle alakban megütköznek egymással. Diószegi Vilmos 8 az Ural környéki népek hiedelemvilágát vizsgálva megállapítja, hogy a sámánok állatalakban való viaskodása közismert képzete a sámánhitű népeknek, így tehát a magyar néphit viaskodásmotívuma valóban a honfoglalás előtti korból származhat. Az állattenyésztés különbözősége következtében csak annyiban mutatnak eltérést, hogy ott nem bika, hanem szarvas alakban történik a viaskodás. Egyes keleti népeknél a sámánok küzdelme bonyolultabb módon történik: nem maga a sámán, hanem állat alakú életlelke viaskodik, de az állat halála is a sámán halálát vonja maga után. Diószegi elemző munkájában kimutatja, hogy: „...egyetlen egy képzet kétféle megjelenési formája mutatkozik meg az eurázsiai sámánizmusban. Ez a képzet : a sámán állatalakban való viaskodása, amikor vagy a sámán teste, vagy a sámán életlelke ölti fel a viaskodó állat alakját" 9 . A garabonciásokkal kapcsolatos középkori, nyugati eredetű hiedelmek ; így a tejet, tojást kérő, pusztító viharokat okozó diákokról szóló elbeszélések már beolvadtak a táltosokról alkotott képzetcsoportba. A Nyírség területén jelenleg a táltosokat is ,,garaboncások"-nak nevezik. Szólnunk kell még a ,,tudósok"-ról is, mivel egyikük a Nyírségben az állattá változással kapcsolatban is szerepel. Népünk tudósoknak nevezi azokat a jövendöléssel, javaslással foglalkozó férfiakat és asszonyokat, akik a rontás, a szemmelverés ellenszerét, a varázslással okozott betegségek gyógyító eljárását ismerik, s ezek elkövetőit leleplezik. A tudósok a boszorkányok ellenfelei, kikhez mindenkor bizalommal fordulhatnak, s akik mindenkor segítenek a hozzájuk forduló bajba esett embereken. Ilyen tudós embernek tartották a geszterédi Urszuly Pált is. Halála után ]egendás híre kerekedett, sok csodálatos történetet mondanak róla. Ezzel magyarázható, hogy felruházták a tudósra nem jellemző állattá változás képességével is 10 . A nép a legutóbbi évszázadban is az általa ismeretlen betegségekre, például a tehén tejének elapadására ; a nyomasztó álmokra: az ember nyomába szegődő állatokra stb. vonatkozólag, annak valódi okait nem ismerve, misztikus, irreális magyarázatot adott. Az emberek tudatában kialakult képzetek — a megváltozott társadalmi viszonyok ellenére — ma is szívósan élnek, mint például az állattá változás realitásában való hit, és csak fokozatosan tűnnek el, illetőleg fokozatosan válnak csak mesei elemekké. Az alábbiakban olyan hiedelemszerű történeteket mutatunk be, melyekben a hős állattá tud változni vagy másokat változtatni, illetőleg olyan varázserejű tárgyak birtokában van, melyek segítségével ilyen változások végrehajtására képes. A hiedelemvilág — különösen a mi 8 Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Bp. 1958. 388. Ugyanitt bő irodalom a táltos és a sámánhitre vonatkozólag. 9 Diószegi Vilmos : A viaskodó táltosbika és a sámán állatalakú életlelke. Ethn. 1952. 308—355. 10 A megyében Urszuly Pálon kívül egy Gervai György nevű nyírtéti tudósról is tudnak. Jósa A. Múzeum Népr. Adattára. 96 (saját gyűjtés). — Urszuly és Gervai is országos hírű tudósokhoz hasonló ténykedést fejtett ki. Lásd: Vajkai Aurél: Az ősi-i javasember. Ethn. 1938. 346—373., Diószegi Vilmos: A novaji tudósasszony. Néprajzi Közlemények. I. évf. 58—77. 217
