A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Nyárády Mihály: Salétromfőzés Szabolcs megyében a XVI–XIX. században
déses viszonyban 190 . A megye ugyanazon évben meghatározta a salétromfőző jobbágyok terrágiumát. Ezt a szilváskertek béréhez hasonlította. A salétromtermő területek egy köblöséért ugyanannyit tartozik a jobbágy fizetni, mintha egy köblös szilváskertet használna. Ennek pedig abban az időben 30 krajcár volt a haszonbére 191 . Vay Miklós bírói jótállás mellett a régi karámépítőknek 10—15, az újaknak 20—25 Ft előleget engedélyezett 192 . A megye az 1800. évben azt a határozatot hozta, hogy azoknak a jobbágyoknak, akik két vékásnál (800 négyszögölnél) nagyobb területen termelnek salétromot, két marhájuk után hat esztendőre elengedi az adó fizetését. Továbbá azt a kedvezményt adta, hogy a salétromfőzés szokásos idejétől, tavasztól október végzéséig forspontra nem hajthatók. A földesuraságokat felszólította, hogy akik mázsánként 12 garas terrágiumot vesznek, embereik robotját (úrbéri szolgai munkáját) készpénzre fordítsák, s a főzést maguk is eszközöljék. Azt a kívánságát is kifejezte, hogy az állandó salétromfőzők mentesek legyenek a katonáskodástól, s ha valamelyik főző pedig a salétromkultivációját félben hagyja, annak salétromföldjét a földesúr más salétromfőzőnek átadhatja. A salétromfőzők a depozitóriumok (lerakóhelyek) fa- és rézedényeinek viteléért készpénzzel fizessenek nekik. Ahol a házakból a salétromot főzés végett kihordják, oda más földet vigyenek vagy a ház birtokosának egy-egy szekér föld viteléért 2—2 garast fizessenek. A házban esett károkért pedig kártérítést adjanak. Ahol a salétrommunkához nem értenek, a helységekből egy-egy embert 2*—3 hónapra (amíg a manipulációt, kezelést, gyártási módot tökéletesen megtanulja) a debreceni karámba kell küldeni, ahol rájuk különös gond lesz fordítva. Munkájukért még 8 Ft-ot is kapnak 193 . Egy 1801. évről keltezett ibronyi községi irat pecsétjén a salétrcmfőzés van ábrázolva. A főző ember egy rúddal kavarja a tűz felett levő üstöt 194 . A salétromfőzés tehát népszerűvé vált. Az 1804. évben azonban a salétromszérűk már erősen megfogyatkoztak. Kevés salétromot adminisztráltak, s a salétromfőző házak a directio (igazgatás) tetemes kárával heverőben voltak 195 . Utána következő évben már a termelés visszaesésének az okát is elmondták. Nem nagy divatjában volt az 1804. évben a termelés, számoltak be egy okiratban, mert a víz uralkodott, s a főzök sem tartották felettébb hasznosnak a munkát, ezért minden erejüket a földművelésre fordították 196 . Tasson azonban még egyéb okát is adták ennek. A földesurak a taksásházak földjének kihordására és feldolgozására jelentkező szilézitáknak nem engedték meg a munkát 197 . A bogáti salétromfőzők közt előfordult olyan eset is, hogy valaki azért hagyott fel a főzéssel, mert a szérűje túlságosan messze feküdt a lakásától 198 . 190 Nyh. Áll. Lt., Szab. a: Proth. IV. Fol. 584. N. 96. 1799. 1800-ban azonban megegyezett a salétromtermelésre vonatkozólag az örökösökkel. 191 Nyh. Áll. Lt., Szab. a: Proth. IV. Fol. 584. N. 97. 1799. 192 Nyh. Áll. Lt., Szab. a: Proth. IV. Fol. 808. N. 34. 1799. 193 Nyh. Áll. Lt., Szab. a: Proth. V. Fol. 123. N. 196. 1800. 194 Nyh. Áll. Lt., Szab. a: Fasc. 4. N. 20. 1804. Az okirat keltezése 1801. 195 Nyh. Á1L. Lt., Szab. a: Proth. VIII. Fol. 229. N. 181. 1804. 196 Nyh. Áll. Lt., Szab. a: Proth. IX. Fol. 105. N. 87. 1805. 19T Nyh. Áll. Lt., Szab. a: Proth. IX. Fol. 191. N. 46. 1805. 198 Nyh. Áll. Lt., Szab. a: Proth. IX. Fol. 251. N. 92. 1805. 207
