A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Nyárády Mihály: Salétromfőzés Szabolcs megyében a XVI–XIX. században
Egy 1811. évi összeírás szerint Szabolcs megyében a 4 / 8 pozsonyi mérős (600 négyszögöles) szérűk mellett 1 4 / 8 pozsonyi mérős (1800 négyszögöles) szérűik is voltak". A tanulmányomban közölt 1868. évi tiszabüdi tagosítási és 1870. évi demecseri kataszteri térképmásolatok szerint a szérűknek nemcsak nagysága, hanem az alakja is lényegesen különbözött (19. és 20. kép). Az orosi karámosok az 1786. évben szükségesnek látták, hogy szérűjük megtöltésére és meg jobbítására a földesúrtól földet (homokot) kérjenek 100 . Szabó József 1857. évi propagandacikke szerint a szérűket a hamun kívül iszappal;, utcai sárral, istállói földdel, erdei hulladékokkal, elkorhadt fűrészporral, vízzel vagy még inkább emberi vagy állati vizelettel ajánlatos ellátni 101 . A leírásból következtetni lehet arra, hogy a szérűk a természet révén nem minden esetben voltak úgy ellátva a salétrom előállításához szükséges anyagokkal, mint ahogy a mikepércsi szérű el volt látva. Tehát a szérűk sok tekintetben meglehetősen különböztek egymástól. II. Rákóczi Ferenc az 1707. évben úgy rendelkezett, hogy a salétromos gazdák által félbehagyott feltört (felszántott) salétromszérűket rabok kultúrájára (művelésére) bocsássák 102 . A bélteki karámosok az 1786. évben bepanaszolták a megyénél Kászonyi tiszttartót, mert ennek az erőszakoskodása miatt szérűcsinálásukkal félbenmaradtak, egyebek közt szántásuk is kárbaveszett 108 . A Treitz Péter által más helyen közölt (részben Szabó József adataira alapított) szérűkészítési módok a szokásos szérűkészítési módoktól ugyancsak eltérők és célszerűtlenek voltak. Treitz Péter szerint ugyanis a szérűnek kiválasztott helyet először felszántották. Utána a felszántott földréteget lehordták. A szántás alját kisimították, vékonyan beterítették homokkal, s lefurkózták. A homokot azért terítették rá, hogy a kivirágzó salétromot könnyen lehessen lekaparni. A kivirágzott sót egy nagyobb, éles késsel ellátott földgyaluval kaparták össze, melyet ló húzott 104 . Szerintem a szántott föld lehordásával a szérű felszínét alábbszállították volna. Ezzel az amúgyis mély fekvésű helyen esetleg a víz feltörését is elősegítették volna, s a salétrom termelését a szokottnál is bizonytalanabbá tették volna. Ha ezzel a munkával esetleg az északi szél által futóhomokkal betemetett szikes területet akarták volna elérni, akkor pedig nem lett volna értelme a terület felszántásának. A puha föld (homok) elhordási munkáihoz elegendő lett volna az ásó és lapát használata. Az .egyéb okból mélyítésre szánt kemény talajú területeket sem szokták hordás előtt ekével felszántani. A szérű talajának lazának kellett lennie. A szérűnek kiválasztott terület lazává való tételéhez azonban nem mindig lett volna elég, ha a ráhordott homokot csupán elterítették volna rajta. Azt össze is kellett 99 Nyh. All. Lt., Szab. a: Fasc. N. 417. 1811. 100 Nyh. All. Lt., Szab. a: Fasc. 28. N. 27. 1786. 101 Budapesti Hírlap. 1857. december 8-i szám. 102 Arch. Rákócziánum, II. k. 40. 103 Nyh. Áll. Lt., Szab. a: Fasc. 28. N. 35. 1786. 104 Zsilinszky—Treitz: A szikes talajok javítása с munka I. r. 107. 190
